Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

ADATTÁR - Papp Izabella: „Volt egy Szentkirályi főkapitánya a jász kun népnek…” Adatok Szentkirályi Móric és a jászkunok kapcsolatához 1848-49 / 231. o.

a fővárosból. Ezt követően az országos politikában nem vett részt, s nem követte Debrecenbe az országgyűlést. Az „áruló" 1849. január 5-én a császári seregek bevonultak Pestre, s ezzel az ország jelentős része államigazgatási szempontból is kettős irányítás alá került. Windisch-Grätz az osztrák haderő főparancsnoka, létrehozta a budai, a pozsonyi és a soproni katonai kerületeket, ahová királyi biztosokat nevezett ki. A Jászkun Kerület és Pest vármegye élére Babarczy Antalt, volt Csongrád megyei alispánt nevezte ki császári biztosként. Babarczy első kiáltványát január 15-én tette közzé, s a Jászságot meghódolásra szólította fel.

67 A Jászkun Kerület 1849. január 4-i közgyűlésén még Szentkirályi Móric elnökölt, de a január 11-i közgyűlésen már Kálmán Sándor látta el az elnöki tisztet. Bár a jegyzőkönyvi bejegyzés szerint még jelen volt Szentkirályi Móric is, ő azonban hamarosan elhagyta a Kerületet, s minden előzetes jelzés nélkül Pestre távozott. A jászkunok körében meglehetősen nagy zavart okozott távozása, s nem akarták elhinni, hogy szeretett főkapitányuk áruló lenne. Tanácstalanságukat fokozta, hogy Szentkirályi egy magánlevélben február 8-ra, Pestre hívta a jászok küldötteit Babarczy Antal császári királyi biztoshoz.

68 A Jászkun Kerület központi bizottmánya összehívta az elérhető tisztviselőket, akik a rendeletet nem akarták hivatalos úton tárgyalni, ezzel is demonstrálva annak törvénytelenségét.

69 Bár határozottan elutasították a behódolás gondolatát, mivel azonban erre az időre az ellenség csaknem teljesen körülzárta a Jászságot, úgy vélték, hasznos lenne a tájékozódás. A jelenlévők azzal is megbízták a két küldöttet, hogy „a kerületek beligazgatása törvényes formáját ezen viharos korszakban minél teljesebben megmenthessék. "

70 A két jászsági tanácsi küldött majdhogynem titokban indult Pestre - később őket is árulással vádolták. Pethes Mihály és Hegedűs Zsigmond Pesten felkereste Szentkirályit, aki arról tájékoztatta őket, hogy eddig sikerült megakadályoznia a Jászság meghódoltatását, s Pesten tartózkodásának célja az volt, hogy „a kerületeket az ország jelen veszélyes crisisén minél szerencsésebben keresztül vezethesse;" HERENDI J. 1901. 77. p. A történtekről egy későbbi forrásból tájékozódhatunk. 1849. április 23-án tárgyalta a közgyűlés Mocsy Ferenc képviselő előterjesztését, melyben árulással vádolta meg a jászsági tisztviselőket, s lemondásra szólította fel őket. Hegedűs Zsigmond - az egyik küldött részletesen beszámolt küldetésükről. SZML Jászkun Kerület 1848/49-es Bizottmány iratai 62/1849. BÁNKINÉ MOLNÁR E. 1995. 146-147. p. HERENDI J. 1901. 78-79. p. SZML Jászkun Kerület 1848/49-es Bizottmány iratai 62/1849. 246