Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

ADATTÁR - Papp Izabella: „Volt egy Szentkirályi főkapitánya a jász kun népnek…” Adatok Szentkirályi Móric és a jászkunok kapcsolatához 1848-49 / 231. o.

A reformkori követ Érszentkirályi Szentkirályi Móric 1809. március 7-én született Pesten, jómódú középnemesi családból.

13 Apja Szentkirályi László fontos tisztségeket töltött be Pest vármegyében, hosszú évekig első alispán volt, majd ítélőmester, végül a Hétszemélyes Tábla bírája. A családi háttér kedvező feltételeket biztosított az ifjú Szentkirályi számára, szülei nagy gondot fordítottak taníttatására. Pesten a piaristáknál kezdte tanulmányait, itt végezte el az egyetemet is. Később több német egyetemet is látogatott. 1829-ben jogi doktor lett és ebben az évben letette ügyvédi vizsgáit is.

14 Sikeresen induló pályáján rövid idő alatt komoly karriert ért el. Külföldi útjáról hazatérve Pest vármegye főjegyzőjévé választották, 1841-től a megye másodalispánja, 1845-től pedig első alispánja lett. Kiváló felkészültsége mellett hamar megnyilvánult politika iránti érdeklődése és fogékonysága is. A reformkor nagy változásai, illetve a változtatás lehetősége nem maradt hatás nélkül a tehetséges, fiatal jogászra. Az 1839-40. évi országgyűlésen választották először Pest vármegye követévé Ráday Gedeon mellé.

15 A kormány azonban olyan erőteljesen lépett fel a radikális nézeteiről ismert Ráday ellen, hogy a vármegye jobbnak látta visszaléptetni, s így Szentkirályi egyedül képviselte a vármegyét az országgyűlésben, küldői teljes megelégedésére. „Azt mondja róla Csengery, hogy ő egyike volt azon kitűnő egyéniségeknek, kik a szép tehetség mellett, legtöbb törvényhozói készültséget hoztak magukkal, s a kik az egész követi kar helyett dolgoztak. "

16 - olvashatjuk pályájának erről az időszakáról. Kiváló jogi felkészültsége, szorgalma és határozott fellépése nyomán, rövid idő alatt az országgyűlésben a liberális ellenzék egyik vezető alakjává vált. 1840ben, éppen a nagy politikai retorziók idején határozottan állt ki a szólásszabadság mellett.

17 1843-ban ismét ő képviselhette a megyét az országgyűlésben Ráday Gedeonnal.

18 Ekkor már ismertsége mellett kellő törvényhozói gyakorlattal is rendelkezve, ő fogalmazta meg az ellenzék egyik törvényjavaslatát, amely a városok számára kívánt nagyobb mozgásteret biztosítani.

19 1844-ben határozottan fellépett az udvar vámpolitikája ellen, s a 13 Az életrajzi adatok: PÁLMANY Béla (szerk.): Az 1848-1949. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Bp. 2002. 853-854. p. 14 Uo.853.p. 15 BOROVSZKY Samu (szerk.): Pest Pilis Solt vármegye monográfiája. I. kötet. Bp. én. 394. p. 16 Uo. 17 PÁLMANY B. 2002. 854. p. 18 BOROVSZKY S. 395. p. 19 PÁLMANY B. 2002. 854. p. 235