Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

ADATTÁR - Papp Izabella: „Volt egy Szentkirályi főkapitánya a jász kun népnek…” Adatok Szentkirályi Móric és a jászkunok kapcsolatához 1848-49 / 231. o.

Az intelligentiáí jellemtelenség bélyegzé. Az eszmeharczokat köztermeinkből kizárta a néhai főkapitány. 0 vak engedelmességet kívánt. És ha a viszhangokon kívül, mellyek szavait tördelve utánozák, azon egy-két egyén, kikből az ellenzék állott, a visszaélések ellen felszólalt, okaikra illy feleletet kaptak: hallgasson az úr, az úr mindig csak kapczáskodik. Az említett férfiak népszerűségre vergődtek ugyan, de pártot nem alakíthatónak. A tisztikar minden harmadik évben megmarasztalván magát, föllebb csak Szluha, le csak a halál léptethette őket. Ez volt a Jászkunságban az arisztocratia a „tekintetes". A nép nem szolga, de elnyomott, politicai jog, szellemi jobblét után nem vágyakodó, a pénztárak a rossz gazdálkodás, ünnepélyek, ajándokok által kiürülve. - így találta a Jászkunságot a forradalom. - A szabadság hangja elhatott a legalacsonyabb viskókig: a coordinatio eljött, s a nép megmentve érzé magát nyűgeitől. " Vajon mi okozta ezt a jelentős változást? A redemptio-tól távolodva, az idők folyamán a korábban haladónak számító kiváltságok, sokat veszítettek jelentőségükből. A tisztviselők választása egyre inkább formálissá, az egyes tisztségek pedig örökletessé váltak, melyet rendszerint a legtehetősebb redemptus családok sajátítottak ki. A választott tisztségviselők legfontosabb előjoga, az adók és közmunkák alóli mentesség volt, melyet a XIX. század folyamán újabb és újabb tisztségekre terjesztettek ki. Ezáltal az adómentesség már olyan nagy tömegeket érintett, hogy közteherviselésről nem lehetett beszélni. A reformkor idejének kerületi mozgalmai főként arra irányultak, hogy a szabad választások és a közteherviselés elvei valóban érvényesülhessenek. Ugyanakkor a rendkívül széttagolt területi beosztás egyre nagyobb akadályokat jelentett a közigazgatás működésében. A változások szükségessége nyilvánvaló volt, ezért számos terv született a Jászkun Kerület koordinációjára, modernizálására, ami a reformkori országgyűléseken fontos napirendként szerepelt. Abban, hogy mégsem sikerült ezen a téren jelentősebb eredményt elérni, fontos szerepe volt Szluha Imre jászkun főkapitánynak, aki tíz éven át éppen a forradalom előtt - állt a Kerület élén. Amellett, hogy minden haladó elképzelés ellen fellépett, súlyos hatalmi, gazdasági visszaélések is fűződtek nevéhez.

8 Amikor a márciusi lelkes hangulatú népgyűléseken a jászkunsági városok, illetve a három kerület megfogalmazta a maga 11, 12 vagy 13 pontját, ezekben igen fontos helyen szerepelt a főkapitány leváltása és visszahívása követi tisztségéből.

9 Kunhegyes városa már március 21-én állást foglalt ebben a 6 Pesti Hírlap, 1848. június 10. 79. sz. 7 BÁNKINÉ MOLNÁR E. 1995. 232. p 8 BAGIG. 1991. 121-122. p. 9 Például: SZML Túrkeve ir. M. füzet. 4. kötet 17/1848.; Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmány iratai. 724/1848. 233