Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Nemesi sérelemlevelek a Jászkun Kerületből (1790-1840) / 203. o.

Hogy azért ne talán idővelis azon tereh, mellyet reánk tennének, a Varoson ne maradjon kérjük Birák Uraimékat, hogy minket a Királyi Adó alá való Íratásból ki hagyni és a portio fizetéstől mind addig menté tenni méltóztassanak, még Felséges Urunk és az Ország dolgunkban végső meghatározást nem tészen. Ha pedig akaratunk ellen, és a Törvények, s Felséges Parantsolatok rendelése ellen Személlyünket és Jószágunkat az Adó fizetésre conscribálnák, azon esetre declarálják, hogy Mi a reánk vettetett vagy vettetendő adót nem fizetjük, mind addig, valamég Felséges Urunk, és az Ország dolgainkat el intézvén, és a mostani Nemessi Jussainkat, s Szabadságunkat oltalmazó Törvényeinket el-törölvén, minket az Országban velünk egy Characterben lévő több Nemessekkel együtt, az adó fizetésre nem kötelezi. Ha pedig a reánk vetett, vagy vettetendő adót executióval akarnák rajtunk meg venni, azon Executio mint hatalmas és erőszakos Cselekedet ellen sub para actus majoris potentia solemniter protestálunk, és fenn tartyuk magunknak a jusst, azon erőszakos Cselekedetnek Törvény által leendő meg bosszúlására. Mely kérésünk és jelenlétünk mellett vagyunk Nemzetes Fő Bíró Uramnak, és a Ns Tanátsnak kész jó akaró Szolgái Nemes Kamhal János, Segesvári Jóseff, Segesvári Mihály, Szűri László, Ns Tegzes János és famíliája, Balog András és több Nemesekis." A kiskunhalasi tanács 1792. szeptember 21-i ülése után, a kerületi közgyűléshez küldött dátum nélküli másolat. /SZML Jk. Ker. kgy. ir. 1792. 3. fasc. 2217. szám./ 3. A halasi és félegyházi nemesek sérelmi levele az 1825. évi országgyűléshez „Tekintetes Karok és Rendek! Minekutánna mi Kis Kún halasi nemesek, a' béli nagy sérelmünket, melly szerént mint valóságos Törzsökös Nemes emberek a' Szent Korona több Nemes tagjainak sarkalatos Praerogativái ellen, azon Districtusokban, mellyeknek kebelében a' sors bennünket megtelepített, minden féle terheket, nevezetessen: a' Katona tartást, Forspontozásokat, Kézi munkákat, út tsinálásokat, a közönség a Nemtelenekkel együtt és egyformán viselni kénszerittetünk, igen fájdalmasan éreznénk: kenteiének voltunk ebbéli sérelmünk orvoslása végett alázatos panaszunkat s esedezésünket az 1790-dik Esztendőben tartatott ország Gyűlése eleibe tisztelettel bé nyújtani. Melly folyamodásunknak következésében, az sérelmünk meg vizsgálása, a ki küldetett Regnicolaris Deputatióra bizattatott olly czéllal, hogy ha lehet addig is, de ha addig nem lehetne, s Deputationalis Relatio alkalmatosságával panaszunk valóságának esetére, sérelmünk bizonyosan orvosoltatni fog. 216