Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Nemesi sérelemlevelek a Jászkun Kerületből (1790-1840) / 203. o.

tapasztalták, hogy a katonatartás általános váltsága (évi 2 vagy 1 ezüstforint) nem vagyonarányos kivetést takar, azaz némiképp még a jászkun jogelvekkel is ellenkezik. Ezért 1841 tavaszán, a közgyűlés úgy határozott, hogy a 2 és 1 forintok fizetését eltörlik, míg a háziadó adóforintjai után járó (tehát arányos kivetésű) 6 krajcárt, 2 ezüstkrajcárra szállítják le.

27 A polgári forradalomig terjedő pár évben, már végig ez az elv maradt érvényben. Az ismertetett események alapján úgy tűnik, hogy a jászkunsági nemesek mozgalmainak fő célja, inspiráló ereje az állami, kerületi és helyi adóktól, közmunkáktól való megszabadulás volt, illetve esetleg annak a lehető legkedvezőbb módon történő megváltása. A nemesi szabadság egyéb összetevői, főként az országos nemesek feletti bíráskodás szervezetének, a Kerületekben történő bevezetése, nem volt hangsúlyos elem: legfeljebb egyes elégedetlenkedők hivatkoztak rá, de azok is csak esetenként. Ez pedig már csak azért is érdekes, mivel 1834-ben az országgyűlés alsó tábláján - elvben csaknem elfogadták a jászkun nemesek feletti, az országos nemesekével azonos, bíráskodási szervezet kialakításának elvét. Tudtunkkal ez a „kedvező" helyzet, a Jászkunságban semmiféle visszhangot sem váltott ki. Az érintettek ekkorra talán már maguk is kezdték belátni, hogy a feudalizmus, és a nemesi előjogok felszámolása, immár elkerülhetetlen. Talán ezért is kezdték „igazukat" ekkor már csak a kerületi igazgatásnál keresni. A közölt forrásokról Az alábbiakban hét forrást közlünk a kerületi nemesek mozgalmaival kapcsolatban. Kiválasztásukban több szempont is meghatározó volt. Elsőnek is az, hogy a halasi nemesek 1790-ben és 1792-ben, az országgyűléshez beadott levelei, sem a Jászkun Kerület levéltárában, sem az országgyűlési iratok között nem maradtak meg. A Kerületek 1790. évi iratanyaga sajnos szinte teljesen megsemmisült, de a sajátos rendezés - és talán a későbbi selejtezés - miatt, a két évvel később írott levélre sem sikerült ráakadnunk. Az 1802. évi, valamint a túrkevei nemeseknek az uralkodóhoz 1806-ban eljuttatott levele megmaradt ugyan, de itt más bajok voltak. Ezeket a latin nyelvű, bonyolult jogi magyarázatokkal teletűzdelt szövegeket, egyrészt túlzott hosszúságuk, másrészt döntően csak az országos nemesi jogállást részletesen taglaló - számunkra lényegtelen -jellegük miatt kellett kihagynunk a mellékletek közül.

28 Uo. kgy.jkv. 1841. máj. 10. 315-316. p. 933. szám. Uo. kgy. ir. 1802. 1. fasc. 1464. sz., Uo. 1806. 1. fasc. 898. szám. 211