Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.

ugyanis női- és férfimotozó helyiségek épültek, az üzemet sodronyfonat-kerítés övezte világító lámpatestekkel, belépni csak igazolással lehetett, a gyáron belül pedig 20 személyes őrszoba vigyázta elméletileg a rendet.

47 Volt még mit tenni az üzem területén, a széntakarékosság terén is, hiszen a Fémnyomó egyik vezetőjének beszámolója szerint, még az ülés ideje alatt is égett az a 15 vagonnyi széntömeg, amelyben a hanyagság miatt öngyulladás keletkezett és már hónapok óta nem tudták eloltani. Voltak, akik mindenféle következmény nélkül 2-3 napot nem mentek be dolgozni. Elhangzott, hogy pl. az edény gyártás megkezdésekor azért volt olyan sok a selejt, mert a dolgozók nem értettek hozzá és nem volt, aki betanítsa őket. A Fémnyomó vezetői szerint a dolgozók még mindig nem érezték a magukénak a gyárat, ugyanis az alig 2 éves üzemnek csak ablakbetörésekből 50-60 ezer forintos kára keletkezett. A nemtörődömségre jellemző, hogy a tapasztalatlan, korábban a mezőgazdaságban dolgozó munkásokkal a művezetők egyáltalán nem törődtek, és csak akkor néztek rájuk, ha már géptörés volt. Az egész gyár területén igen értékes nyersanyagokat lehetett a szemétben találni.

48 Az 1955. március 16-án lezajlott pártaktíva-ülésen kiderült, hogy a gyár egyik részlegében a közvetlen termelő dolgozók bérezése havonta összesen 65 ezer ft, a termelést irányító dolgozóké pedig 105 ezer ft. Ennek éppen fordítva kellett volna lennie, a gyár vezetői szerint. A Fémnyomó vezetői elmondták, hogy csak az 1954-es esztendőben 4 millió ft veszteséget termelt a gyár, miközben egy 1955. március 4-i vizsgálat során, 72 ezer ft értékű alapanyagot találtak a gyár különböző helyein szétszórva. Az üzem munkavédelmi felelőse szerint, komoly hibát követtek el a gyár átadásakor, amikor nem nézték meg, hogy a kivitelezők nem megfelelő munkát végeztek a gépburkolatok készítésénél, a vízvezetékeknél és a lakótelep építésénél. A gyár egyik vezetője szerint, a jövőben igen nehéz lesz megváltoztatni azt a véleményt, hogy a Fémnyomó rossz munkát végez, hiszen ekkorra már olyan „hírnévre" tett szert, hogy állandóan a Fémnyomó- és Lemezárugyárat hozták fel negatív példaként, mint rossz munkát végző vállalatot.

49 A Fémnyomó- és Lemezárugyárban 1955. február 2-9. között, együttes vizsgálat folyt a vállalat politikai, gazdasági és vagyonkezelési helyzetéről. Ebből kiderül, hogy a súlyos hiányosságokkal működő üzem dolgozói nem mertek bírálatot mondani sem a gyárról, sem a vezetőkről, mert féltek, hogy az utcára kerülnek. Példaként egy rendészeti osztályvezető esetét hozták fel, aki MOL-XIX-F-6-h, 104. d. GH IV. kötet. Általános éberségi intézkedések megoldása. SZML 42-1-12. Pártaktíva-értekezletek 1949-1956. Az 1954. október 27-én lezajlott pártaktíva-értekezlet anyaga. SZML 42-1-12. Pártaktíva-értekezletek 1949-1956. Az 1955. március 16-án lezajlott pártaktíva-értekezlet anyaga. 183