Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Gyökös Eleonóra: Társadalmi reprodukció és mobilitás két mezőtúri középiskola tanulóinak vizsgálata alapján 1920-1930 / 119. o.

34. táblázat A lánygimnázium érettségizőinek száma, összevetve a szellemi foglalkozásúakéval Eltartó Az érettségizők A szellemi foglalkozásúak száma százalékban származása 1930-ban szellemi 71 61,2% 33,3% önálló kereskedő 8 6,9% 9,2% önálló iparos ÍO 8,6% 16,5% altiszt 2 1,7% 1,8% munkás 1 0,9% 13,0% napszámos 0 0,0% 0,5% mezőgazdasági 15 12,9% 11,2% nyugdíjas 5 4,3% 13,2% egyéb 1 0,9% 1,3% hiányzik 3 2,6% 0,0% Összesen 116 100,0% 100,0% A lányérettségizők esetében a szellemi foglalkozásúak igen nagy önreprodukciójáról beszélhetünk, s itt is megfigyelhető a mezőgazdaságból élők, országos adatoknál kiemelkedőbb aránya. Míg a lánytanulóknál több volt az iparos szülők gyermeke az érettségizők között, addig a fiúknál a kereskedőszármazásúak kerekedtek felül. A mezőtúri Református Fiúgimnázium 1920 és 1930 közötti mobilitásra esélyes érettségizőit küldő társadalmi rétegeket, leginkább a Jász-NagykunSzolnok megyei, általában református, mezőgazdaságból élők, és az ugyancsak református, illetve izraelita felekezet, nem mezőgazdasággal foglalkozó önálló csoportjai adták. Az intézmény esetében tehát beigazolódott a protestáns iskolák toposza: a „polgárság" iskolája volt. A középrétegek, vagyis a kisvárosi értelmiség és kisbirtokosság mellett, a kispolgárságnak is helyet biztosított az intézményben. Az érettségizők között az országosnál nagyobb arányban előforduló földműves, gazdálkodó kategória mögött, kis- és középbirtokos parasztságot kell feltételeznünk. Ezzel szemben a Teleki Blanka Állami Lánygimnázium, természetesen a nemek közötti iskoláztatási egyenlőtlenség miatt is, az értelmiségi reprodukció „fellegvára" volt, bár az iskolában, korszakunkban az érettségizők társadalmi összetételén kétségkívül érződött, a mezőtúri kisvárosi társadalom lenyomata is. Erre szolgál bizonyítékul az iparosok és a földműves, gazdálkodó elemek megjelenése a köreikben. 162