Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Gyökös Eleonóra: Társadalmi reprodukció és mobilitás két mezőtúri középiskola tanulóinak vizsgálata alapján 1920-1930 / 119. o.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a mezőtúri fiúgimnázium népszerű intézmény volt a megyében, amit a beiratkozok viszonylag magas száma és az érettségire való jelentkezés gyakorisága bizonyít. Azonban ez nemcsak az iskola múltjának, szellemiségének, adottságainak lehetett a következménye, hanem annak is, hogy ebben az intézményben, korszakunkban esetleg könnyebben el lehetett jutni az érettségiig, mint máshol. Ez utóbbi lehetőséget erősíti meg, az az országos szintű vizsgálat, amely a két világháború közötti középiskolákat térképezte föl aszerint, hogy az akkori társadalom tudáselitje milyen mértékben látogatta azokat. E kutatások alapján, a Karcagi Református Gimnázium és a Szolnoki Állami Főgimnázium bizonyult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye elitképzésben vezető intézményének, a maga 65. és 89. hely közé való besorolásával.

46 Leszögezhetjük tehát, hogy sem a mezőtúri fiúgimnáziumnak, sem a vármegye intézményeinek nem volt elitképző jellege. Egyetlen érintkezési felület volt a két iskola között, ahol verseny alakulhatott ki. A lányközépiskola 1924-től megkapta a felsőfokú tanulmányok elvégzésére jogosító érettségiztetés lehetőségét. Addig a lányaikat taníttatni akaró családok, magántanulónak adták gyermekeiket a református gimnáziumba, vagy beérték a lány középiskola kereskedelmi érettségijével. Miután azonban lánygimnáziummá alakították az intézményt, a növendékek olyan iskolához jutottak, amelyben nem kellett megelégedniük a magántanulói státusszal, rendes tanulók is lehettek. A református gimnázium értesítőiből nem tűnik ki, hogy tandíj tekintetében megkülönböztették volna a magán- és a rendes tanulókat, mint az állami lánygimnáziumban. Az intézmény a vidékiek és a helybeli tanulók által fizetett díjak között differenciált. A tandíjadatok alapján (1. melléklet) arra következtethetünk, hogy a mezőtúri lakóhelyű lányoknak kifizetődőbb lehetett a református gimnáziumba járni, azonban itt magasabb volt a pótdíj nagysága, ami kiegyenlítette, és a lány középiskola javára módosította a taníttatás díját. A vidéki lányoknak, ha lehet még inkább megérte a lánygimnáziumot látogatni. Ezt támasztja alá a lányok évről évre csökkenő száma, a református gimnázium magántanulói között. A lányközépiskola átalakítása tehát elszívó erőt jelentett, a fiúgimnázium magántanulóira nézve. KOVÁCS István Gábor - KENDE Gábor: A tudáselit középiskolái. In: Korall 3-4. Bp. 2001. 179. p. 127