Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Gyökös Eleonóra: Társadalmi reprodukció és mobilitás két mezőtúri középiskola tanulóinak vizsgálata alapján 1920-1930 / 119. o.

nyelveket és irodalmat tanulhattak, ami a fiú reáliskolákkal mutatott hasonlóságot, ugyanakkor a művészeti tárgyak is hangsúlyosak voltak a tananyagban. A mezőtúri intézmény megyei egyeduralma,

32 csak a vizsgált korszak végén, 1930-ban szűnt meg, mikor Szolnokon is megnyílt egy állami leánylíceum.

33 A mezőtúri Református Gimnázium jellegének meghatározásában mind a református egyház, mind a VKM érintett volt. A felekezeti középiskolák a Horthy-korszakban egyre inkább elvesztették autonómiájukat, arányuk a középszintű oktatásban lassú csökkenésnek indult. Az egyházak, különösen a protestáns egyházak szerepe saját középiskoláikban is visszaszorult, a korszerű közoktatási politika következtében.

34 Hogy a problémát konkrétan a fiúgimnáziumhoz kössük, szólnunk kell az állam és a református egyház konfliktusának okáról. Az első világháborút követő területelcsatolások következményeként, a két világháború közötti magyarországi munkaerőpiacon értelmiségi túlkínálat volt.

35 Ez a tény motiválta Klebelsberg Kunó oktatáspolitikájának azon elemeit, miszerint a középiskolák átalakításával és felvételi vizsgával kell csökkenteni a középiskolák tanulónépességét. A református középiskolák jobbára a felekezet területi elhelyezkedését követték az ország keleti részén, ahol a városiasodás és a lakosságszám is csekélyebb volt.

36 A VKM elsősorban a kisebb református gimnáziumok, köztük a mezőtúri létét szükségtelennek ítélte.

37 A VKM 1924-ben, a kis létszámú lakosságra hivatkozva, a debreceni kivételével az összes többi, humángimnáziuminak megfelelő képzést folytató református középiskolát, reálgimnáziummá akarta átminősíteni.

38 A mezőtúriak részéről érthető ellenállás

39 bontakozott ki, Az évtized végére az iskola országosan kedvező helyzete is módosult: 1927-ben már nyolc leánygimnázium és huszonöt leánylíceum várta a lánynövendékeket. MÉSZÁROS I. NÉMETH A. - PUKÁNSZKY B. 2003. 324. p. MÉSZÁROS I. 1988. 265. p. Erről a témáról részletesen: SÍRÓ Béla: Református középiskolák, református iskolapolitika a polgári Magyarországon. In: Iskola és Társadalom. Zalaegerszeg, 1997. 215-233. p. HAJDÚ Tibor: Az értelmiség számszerű gyarapodásának következményei a második világháború előtt és után. In: Valóság 7. Bp. 1981. 29-30. p. MÉSZÁROS 1.1988. 265. p. SÍRÓB. 1997. 222-224. p. SZML VIII/56/d/205/1924. Jász-Nagykun-Szolnok megye múltja és jelene. Szerk. dr. SCHEFTSIK György. Pécs, 1935. 274. p. 125