Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.

Ebeczki László korábban elrabolt feleségét, leányát, valamint több keresztény rabot hajlandó szabadon engedi értük.

157 A fosztogatások mellett problémát jelentett, hogy bizonyos falvak kikerültek az adóztatás alól. Muharrem pasa 1640. április 30-án Szolnokon kelt, Rákóczi György erdélyi fejedelemhez írt levelében arra panaszkodott, hogy „az fele hódolatlan faluk, kik elébem ide hódolásukat el hattak, vakmerőségre vétették magukat, és sok puszta telekeket, kiket mód nélkül erővel bírni akartak, mely nemesek és tőserek (tőzsérek) nem akarván szpaiajokat (szpáhiájukat) tőlük meg elégíteni." A szolnoki bég arra kérte a fejedelmet, hogy ez ügyben írjon a váradi főkapitánynak, Rákóczi fiának, Györgynek.

158 A Rákócziak és Muharrem szorosabb kapcsolatát mutatja ifjabb Rákóczi György 1640. szeptember 12-i, anyjának küldött levele is. Lórántffy Zsuzsanna útba ejthette Szolnokot, ugyanis György vele küldetett el egy levelet Muharremnek, melyben elfogott környékbeli csavargók méltó megbüntetését kéri a szolnoki bégtől. Mindemellett meghagyta anyjának, hogy „ha a szolnoki bék jót kíván," ő is hasonlóképpen cselekedjen.

159 Ibrányi Mihály 1641. június 11-én kelt, Bornemissza Pál borosjenői kapitánynak küldött leveléből azt láthatjuk, hogy Muharrem továbbra is fontos szerepet játszhatott az erdélyi diplomáciában. Az üzenet szerint ifjabb Székely Mózes állítólag Temesváron volt, mely hírt megerősítette az a katona is, akit Ibrányi küldött Muharrem pasához Szolnokra.

160 A fenti levélből, valamint Rákóczi anyjának adott utasításai alapján úgy tűnik, hogy Muharremet partnernek, vagy legalábbis „megkerülhetetlen" kapcsolatnak tarthatták az erdélyi udvarban. A szolnoki bégek hol közvetve, hol közvetlenül döntő bírák voltak peres ügyekben. Borosjenői (vagy Borosjenei) Szentandrási Tamás és a túriak (ma Mezőtúr) közötti viszálykodásban, 1631-ben hozott ítéletben a túriak három török levelet vittek Váradra, hogy bebizonyítsák igazukat. Az egyiket a szultán írta, a másikat Murád egri pasa, a harmadikat pedig Szulimán (Szülejmán) Músza budai pasa levele Esterházy Miklósnak Buda, 1051 Mensis Lunae 18. (1051 Dzsemázijülewel 18./1641. augusztus 25.) In: MERÉNYI L. 1901. 307-308. p. Ajánlatát a budai pasa megismétli: Músza budai pasa levele Esterházy Miklósnak Buda, 1051 Gyumaszi el Evvel hó 28. (1051 Dzsemázijülewel 28./1641. szeptember 4.) in: MERÉNYI L. 1901. 308-309. p. Okmánytár 7. A két Rákóczi György fejedelem levelezése. Szerk. SZILÁGYI Sándor. Bp. 1875. 74. p. TMÁQ7. Pest, 1872. 380. p. 46