Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Száz éve halt meg Illéssy János történész-levéltáros (1861-1905) / 339. o.

egyenkénti átnézésével lenne csak lehetséges, s értékét tovább növeli, hogy elkészülte óta az Országos Levéltár anyaga két alkalommal (1944/45, és 1956) is jelentős károkat szenvedett. A kiadvány mellékletét az Országos Levéltár irategyütteseiben őrzött céhprivilégiumok adatai alkotják.

15 Sajnos kevésbé szerencsésen alakult Illéssy Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó gyűjtéseinek, vagy inkább gyűjteményeinek a sorsa. Ezek egy kisebb része más személyi hagyatékokba is bekerülhetett. Talán nem követünk el nagyon nagy hibát, ha feltételezzük, hogy Hild Viktornak (18551929) a Szolnoki Városi Könyvtárban, majd 1945 után a Damjanich János Múzeumban őrzött, és jórészt megmaradt kéziratos kötetei is őrizhetik Illéssy tevékenységének nyomait, főképp a Mohács előtti oklevélregeszták és fordítások tekintetében. Ez azonban a megyére vonatkozó Illéssy hagyatéknak csak egy kis töredékét alkothatta. A tulajdonképpeni gyűjteményét halála után Kisújszálláson, a református gimnáziumban helyezték el. Ezt 191 l-ben Illéssy két lánytestvére Pum Józsemé Illéssy Mária, valamint Nemlaha Gyuláné Illéssy Róza — fivérük több száz kötetes könyvtárával együtt - adományozta a Kisújszállási Református Gimnáziumnak. Az ezzel kapcsolatos újságcikk több ezer darabos kéziratgyüjteményről beszél, amelynek alapján Illéssy új adatokkal bővítve, s „modernebb formában" akarta megírni a jászkunok történetét.

16 Ebből az anyagból a két világháború között többen is dolgoztak. Közülük a legjelentősebbnek Soós Adorján, a kisújszállási gimnázium tanára tekinthető, aki három kisebb munkát jelentetett meg ennek felhasználásával. Az "Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok vármegye történetéhez az Anjouk és Luxemburgok korában", valamint a "Jászkunság körüli birtokviszonyok a tatárjárás után a Nagykunságban" került kiadásra az 1930-as években, míg a "Kunok és jászok története a kunok betelepítésétől a mohácsi vészig" 1944-ben, Pápán látott napvilágot. Egyelőre nem bizonyított, de esetleg ide sorolható még negyedikként Soósnak a jászkun nemes családokról írott kis füzetkéje is.

17 Lásd a CD-ROM bevezetőjét, továbbá Trostovszky Gabriella-Vissi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltárban őrzött családtörténeti cédulagyűjtemények számítógépes feldolgozása. In.: Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. Szerk.: Odor Imre - Pálmány Béla - Talkács Péter. Rendi társadalom - Polgári társadalom, 9. Debrecen, 1997. 133-134. PKisújszállás és Vidéke, 1911. március 19. SOÓS Adorján: Magyar nemesek a Jászkunság területén. Pécs, 1935. 344