Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Száz éve halt meg Illéssy János történész-levéltáros (1861-1905) / 339. o.

illetve szakfolyóiratok (Archaeologiai Értesítő, Egyetemes Philológiai Közlöny, Etnographia, Hadtörténelmi Közlemények, Irodalomtörténeti Közlemények, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, Magyar Könyvszemle, Magyar Nyelvőr, Századok, Történeti Tár, Turul stb.) hasábjain. Már ezek felsorolása is mutatja rendkívül széleskörű érdeklődését. Részt vett a Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság munkájában, de a Magyar Történelmi Társaság is intéző tagjává választotta. Hatalmas munkabírású, kiváló képzettségű ember volt, aki az Országos Levéltár dolgozójaként, majd egyik főtisztviselőjeként aktív részesévé vált a magyar tudományos életnek. A hazai történeti kutatás egyik nagy ígéretének tekintették.

8 Váratlanul, élete és alkotóereje teljében halt meg, alig 44 évesen. 1905. március 7-re virradó éjjel szívrohamot kapott, amely reggel fél 9-kor végzett vele.

9 Budai lakásán, az Úri utca 37-ben 9-én, a délután 3-kor tartott gyászszertartás után, holttestét Kisújszállásra szállították. Itt 10-én a családi sírkertben helyezték örök nyugalomra. Ravatalánál Csánki Dezső (1857-1933), a kiváló történész-levéltáros kolléga, utóbb az Országos Levéltár főigazgatója mondott gyászbeszédet.

10 Számos rövidebb-hosszabb híradás, nekrológ tudósított a haláláról, az életművéről a legteljesebb összegzést talán kollégája, Áldássy Antal (1869-1932) tette közzé. Illéssy János nőtlen volt, így családja, leszármazottja nem maradt.

11 Rendkívül barátságos, szerény embernek ismerték, aki gyakorta járt Kisújszálláson, s ott különféle helytörténeti előadásokat is tartott. Anyagi lehetőségeihez mérten az Akadémiai Könyvtárat is számos könyvvel, kiadvánnyal gyarapította. Ugyanakkor szaktudománya színvonalának fenntartását is szívügyének tekintette. Számos recenziójában közölt kiegészítő adatokat az adott témához, de ^dónként nem kerülhette el, hogy keményen fogalmazzon. Különösen jól példa a Kelé József (1863-1929) által írott „Jászkunság megváltása" c. könyvéről készült ismertetése, amelyből az Publicisztikai tevékenységét 1895-ig viszonylag pontosan összefoglalta SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. V. köt. Bp. 1897. 36-39. p., míg a későbbi időszakra sokkal rövidebb és általánosabb összegzést ad GULYÁS Pál: Magyar írók élete és munkái. XV. kötBp. 1993. 102-103. p. Török Imre lelkipásztor temetési gyászbeszéde alapján erre lehet következtetni. Kisújszállás és Vidéke, 1905. március 19. A lap Török búcsúztató szövegét teljes egészében közölte. Kisújszállás és Vidéke, 1905. március 12. Lásd a 2. jegyzetszám alatti munkákat. 342