Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)
TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.
helyettesítéseknek a teljes tisztázásához azonban további kutatásokra van szükség, ez ügyben további találgatásokba nem bocsátkozunk. 4. A szandzsák irányítása Hüszein alatt - adóztatás és szolgáltatások követelése A szandzsák irányítását a szolnoki bég követelésein; a debrecenieknek, valamint kecskemétieknek küldött levelein keresztül tudjuk nyomon követni. 1604. február 18-i levelében Hüszein bég szekereket és vízhordó taligákat kért Debrecentől. A levelet keresztezte Szinán egri beglerbég levele, aki kétszáz szekeret kért a várostól, valamint azt, hogy a közelgő bajrám ünnepére mézet, vajat, vágótehenet, egy kocsit és három jó lovat vigyenek. A sok kötelezettséget a debreceniek nem tudták időben teljesíteni, amire Hüszein a következőképpen reagált, augusztusban kelt levelében: „Nem tudom mi légy ön az oka, hogy ilyen szófogadatlan, süket fülű embörök vartok, hogy sem az hatalmas Császár parancsolatjára nem akartok igazán szolgálni, sem pedig az Uraknak. Annakokájért hagyom és parancsolom, hogy ez levelem látván, hogyha az hatalmas Császárnak hü jobbágyai akartok lenni: mindjárást bejöjjön fö bírátok, mentől hamarébb lehet." Az elöljáróknak persze nem volt szabad üres kézzel a bég előtt megjelenni, a parancs így folytatódott: „Mert tudjátok, Döbröcönnek nagy híre neve vagyon; mely híre neve engemet teljességösen megfoszta. Ihonmost az ti hírötök miá kocsit kérnek, aranyos szablyákat kérnek tülem; azért honnan adjam meg, csak timagatokban ítéljenek meg, ha ti nem segítőtök valamivel? - mert én is csak úgy állhatok elé az Urak elejébe, ha ti valami segítséggel lesztök." A parancs további részében további kétszáz embert kért ásóval, kapával, továbbá ácsokat és kovácsokat, valamint négy ökrös szekeret. Kérte azt is, hogy a bíró hozza magával az egri pasa Debrecenben javításban lévő óráját, valamint a bégnek szintén e célból ott levő pallosát. 80 Debrecen története, 1984. 323-324. p.; ZOLTAí L. 1936. 59. p.; ZOLTAI Lajos: Debrecen ipara és kereskedelme a XVIII. század elejéig (közli: Radics Kálmán) In: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. Debrecen, 1986. 178. p. 27
