Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Kürti László: A jászok pusztai állattartása a Felső-Kiskunságban a 18-19. században / 47. o.

övé volt. A helyére felfogadott Tálas Jánosra is panaszkodtak a pásztorok, hogy „velők gorombáskodik, " ezért öt is menesztették és Pálszabó Jánost választották pusztagazdának. 1 4 Pálszabó János sem lehetett nagyon megfizetve és főleg nem érezhette magát nagy biztonságban. Fizetését, ahogyan tudta kiegészítette: például a birkák úsztatásából egynegyed részt kapott, egynegyed a csőszöké lett, és ketnegyed rész a várost illette. Nem csoda tehát, hogy a biztonság fenntartása érdekében, ekkor a pusztán egy puskást is szerződtettek a téli időszakra, akinek fizetése egy köböl rozs volt, de az egyre több időt a pusztán tartózkodó pusztagazdának is járt ugyanennyi. A korábbi évtizedekből ismert pusztai legeltetés is egyre nehézkesebbé, körülményesebbé vált. 1855-ben a benei állatokat többször is megvizsgáltatják: először a kecskeméti állatorvossal, Inoki Mihállyal, aki a ménest „hála Istennek a rühtől tisztának és egészségesnek találta/ 1 '' 6 Később a ménest és a marhákat együtt Posgay János kerületi állatorvos is megvizsgálta, de az állatokat rendben találta. A helyzet nem volt mindig ilyen jó: 1857-ben a lovak között 16 rühös lovat találtak, melyeket a kecskeméti gyógyszertárból hozott rühzsírral kezeltek. 138 De még ekkor is, amikor már az elszakadásról beszéltek, Jászladány jelentős számú állatot volt kénytelen tartani Benén. Minden év tavaszán egy csoport a pusztát megjárván a „barom falkák legelőjét kiháncsikoUák," az állatoknak szükséges kutakat kijavították, helyrehozták. 139 Mindez annak ellenére történt, hogy az idők már nem kedveztek a nagyállattartás ilyen formájának. Az 1848-49 szabadságharc leverése után az út nem volt biztonságos. Erről értesít egy tanácsülés jegyzőkönyve. A beszámoló az 1855. november 14-i marhahajtásról szól, amelyet egy betyárcsapat megtámadott. A pásztorok elmondása szerint: „36 darab szarvas marha, három fegyveres betyár által a göbö/yből kiszakíttatott és elhajtatott - egyúttal jelentik, hogy a további nyomozódási rendeletet megtették, és ezen esetet a Lajos pusztán állomásozó csendőrparancsnoksúgon tudtul adták. " I4(l SZML. Jászladány Tanácsi Jegyzőkönyv, 1867. ápr. 23.. máj. 19., ésjúl. 7.. 1867-1868. SZML. Jászladány Tanácsi Jegyzőkönyv. 1867. aug. 8.. 1867-1868. SZML. Jászladány Község Tanácsi Jegyzökönyve. 1855. jún. 27., 1853-1858. SZML. Jászladány Község Tanácsi Jegyzőkönyve, 1855. júl, I L. 1853-1858. SZML. Jászladány Község Tanácsi Jegyzőkönyve, 1857. jún. 22., 1853-1858. SZML. Jászladány Község Tanácsi Jegyzőkönyve, 1855. ápr. 28.. 1853-1858. SZML. Jászladány Község Tanácsi Jegyzőkönyve. 1855. nov. 17., 1853-1858. 86

Next

/
Thumbnails
Contents