Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Kürti László: A jászok pusztai állattartása a Felső-Kiskunságban a 18-19. században / 47. o.

állatok összeverése mintegy két hetet vett igénybe. A sorrend meghatározott volt: a meddő juhok kedden, a gulya, ménes és ökörcsorda szerdán, a tehéncsorda a rákövetkező héten hétfőn, a kezesménes pedig szombaton indult útnak. Minden csorda, vagy falka lehajtása az akadályokkal teli úton általában két teljes napig tartott. A lehajtást nemcsak a pásztorok, de a hadnagyok is felügyelték, valamint kocsival az élelmiszert, ruházatot és a cserényekhez szükséges eszközöket is leszállították. A pusztára való érkezéssel nem szűnt meg a munka, mivel a lehajtást az úsztatás, vagy fürdés, majd a juhok nyírása követte. Az úsztatáshoz rendszerint egy megfelelő kis szikes tavat kerestek, amelyhez vesszőből font ösvényszerű úton hajtották ki és be a juhokat. Egy tanácsi döntés értelmében a meddő juhokat is el kellett választani, és külön nyájban őrizni. A lehajtás kötelező volt minden állattartó gazda számára. Amikor a nyájba parancsolt toklyóikat két gazda nem hajtotta le a pusztára, büntetésük fejenként 20 forint és 15 pálcaütés volt.

97 Az állatok lehajtásának kora tavaszi ideje a legelő minőségétől, tehát az időtől függött, annak ellenére, hogy a gazdák - a hosszú istállózás elkerülése miatt - minél előbb szerették a lehajtást megkezdeni. 1837. április elején a kiküldött vizsgálók szerint a fü még zsenge volt és csak a juhok használhatnák, de nem a marhák, ezért a lehajtást elhalasztották.

98 Két évvel később már Böjtmás havában - azaz márciusban - eldöntötték a lehajtást: összesen 4.000 darabból álló 3 falka juh, és a szilaj ménes indulhatott útnak. 1842-ben április 6-án elrendelik a szilaj ménes lehajtását Benére. Ekkor kezescsikósnak Szabó Mihályt fogadták fel, de betegsége miatt helyette Nagy Józsefet szerződtették.

100 A gulyát, ökörcsordát és juhokat azonban csak április 26-án indíthatták útnak. A megérkezett állatokat, ürüket és kosokat, május elsején délelőtt a kutaknál megfürdették („úsztatták

1

'), majd aznap délután megnyírták.

101 SZML Prot. Sen. Jászladány, 1839. Pünkösd hava 10. 1837-1843. 2. 98 SZML Prot. Sen. Jászladány. 1837. ápr. 8. 1837-1843. 2. 99 SZML Prot. Sen. Jászladány, 1839. Böjtmás hava 27. 1837-1843. 2. 100 SZML Prot. Sen. Jászladány. 1842. ápr. 2. 1837-1843. 2. 101 SZML Prot. Sen. Jászladány, 1842. ápr. 23. 1837-1843. 2. 79