Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Kürti László: A jászok pusztai állattartása a Felső-Kiskunságban a 18-19. században / 47. o.
bérbeadásával: 1799-től 1804-ig két kecskeméti bérlő - Vögerer Lipót és Vitholm Antal - adta évenkénti 1200 forintért. 72 Nyilvánvalóan a jász városok nem nézték jó szemmel, hogy pásztorok fizetséget kaptak a legeltetésért, de a város már nem részesülhetett a haszonból. A tiltott legeltetés csak egy volt a sok közül, ami a pásztorok és a csőszök illegális tevékenységét jellemezte. Jászladány 1789-ben két pásztort büntetett meg nem éppen felhőtlen viselkedéséért: „Gulyás Mojzes és Balog Pál Benei csárda kemencéjének összedüléséért 8. Rfrtokat fizetnek. " De Csirke Imre gulyással többször is meggyült a baja a városnak. 1792-ben értesülünk, hogy „Csirke Imre ökörcsordás, a tilalmasok töretéséérl meg intetik," majd őróla hallunk ismét 1799-ben „Csirke Imre gidyás Benén a telek kuttyán Kollár fáit feltüzelte, azéránt meg büntettetik. " 74 1797-ben Csíkmérő Imre benei gulyás Pávay Imre tulajdonában lévő ökörrel nem tudott elszámolni, de még az elhullott állat - bemutatásra kötelezett - bőrével sem, mivel azt egy zsidó kereskedőnek eladta. Ezt abból a levélből tudjuk, melyet Pávay írt Jászberénybe, mire a jászberényi tanács döntése értelmében a gulyásnak meg kell téríteni az ökör árát. 75 A legeltetés mellett, s a rövid, két-három hónapos istállózó állattartás miatt elengedhetetlen volt a szénatermés biztosítása. Tehetősebb gazdák a város szénájának egy részét megvásárolták; 1792-ben például „Szalóky Mihály az helységnek Benén lévő szénáját el adatni kéri.'" } Egy 1793-as jegyzőkönyvből megtudjuk, nemcsak a környékbeli vállalkozók, de távolabbi, például pesti és budai iparosok és kereskedők is béreltek jelentős kaszálókat. Jászberény városa 1793-ban az egész benei pusztáját tíz évre bérbe adta Grózinger Leopold, pesti mészárosnak 1000 forintért. A bérelt terület pontos határait is meghatározták: „Benének azon oldalán, melly az Antal István füzessitül a Sülyi és kis kút között egyenes lineában a Ladányi válaszút határig onnan pedig a Bar ácsi és Árokszállási határokig ki terjed.'" A szerződés teljes szövegét lásd: Benedek- Kürti: 2004. 171-172. p. SZML Jászladány Útmutatókönyv az 1736ik évtől kezdve 1803ik évig, Jászladány község ir. 1. Uo. SZML Hiv. Tud. Capsa 33. Fasc. 4. 1796-98. SZML Jászladány Útmutatókönyv az I736ik évtől kezdve 1803ik évig, Jászladány község ir. 1. SZML Hiv. Tud. Capsa 33. Fasc. 3. No. 44. 1793. 73 72 73 74 75 76 77
