Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Kürti László: A jászok pusztai állattartása a Felső-Kiskunságban a 18-19. században / 47. o.

pusztákért. 1711-től 1723-ig a Német Lovagrendtől nyolc pusztát bérelt Kecskemét, összesen 1.000 forintért. Ekkor Bene átlagos bérleti díja még mindig 130 forint volt.

? De ez az összeg lassan emelkedett: 1716 és 1720 között az egyéni gazdák egységesen 145 forint bért fizettek Benéért.

6 Ekkor a szomszédos Törteit, Karát, Kőcsert, Lajost és Mizsét még mindig Nagykőrös városa bérelte. A kiskun puszták bérleteinek összegei szerepelnek egy 172l-es, vagy 1723-as (1727?) - az írás nehezen olvasható - oklevélben. Ekkor Benét már 3.500 forintra értékelték fel, amiért Kecskemét 210 forint bérleti összeget fizetett. Ugyanekkor Nagykőrös városa Törtei, Mizse, Lajos. Kara és Kocsér pusztákért 940 forintot fizetett.

7 Ebből nyilvánvaló, hogy Benéért igen jelentős fizetséggel tartoztak a kecskemétiek a Német Lovagrendnek. A megszerzett benei pusztát a kecskemétiek legeltetésre és kaszálónak használták; Lajoson és Mizsén „telelök," „tanyaföldek," vagy „mezei kertek" a földművelést is jelentették. Hamarosan más jellegű, érdekesebb gazdasági tevékenységről is hallunk: 1728-ban a kecskeméti szappanosok „a Benei pusztáról hozzák, söprik a széksót, bár nem tudják igazolni a jogot hozzá." A jászsági pusztaszerzés: A redempció és hatása A török uralom vége egyben új birtokviszonyokat hozott. Ekkortól kezdve már a jászságiak nemcsak áhítoztak rá, hanem lassan meg is szerezték a kiskun pusztákat, főleg azok hasznait. 1728-ból ismeretes az első dokumentum, amelyben Kecskemét kérelmezi a pusztákat a Német Lovagrendtől, pontosabban, hogy a Lovagrend ne a jászságiaknak adja bérbe, hanem azokat hagyja meg továbbra is Kecskemét bérletében. Tehát ekkortól kezdve már kimutatható, hogy igen komoly nyomás nehezült Kecskemét és Nagykőrös városaira az egyre növekvő jászsági népesség, és ne felejtsük el, a jászkun öntudat követelései miatt. Talán éppen ezért szaporodtak a határperek és határvizsgálatok, melyek jegyzőkönyvei igen fontos adatokat tartalmaznak. HORNYIK János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. 1929. 57. p. KISS József: Küzdelem a jászkunsági pusztákért a Német Lovagrend uralmának első évtizedeiben. 1973. 432. p. SZML .1 ászkun Kerület ir. Polgári Pörök. lő Füzet. 1701-1755. 1-2. köt. Capsa 1. Fasc.l No. 1. IVÁNYOSI-SZABÓ T.: A kecskeméti magisztrátus jegyzökönyveinek töredékei 17121811.11. köt. 1998. 87. p. KISS .!.: Küzdelem a jászkunsági pusztákért a Német Lovagrend uralmának első évtizedeiben. 1973. 433. p. 49