Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Győri jános: A Római Katolikus Olvasókör története / 341. o.

GYŐRI JÁNOS A RÓMAI KATOLIKUS OLVASÓKÖR TÖRTÉNETE Előzményei: Az első írott emléket Jászkisérről az 139l-es február 4-i, a Budai Káptalanhoz, István nádor parancsára írott oklevél tartalmazza. Ez az oklevél a Themeswári György, Miklós, István és András testvérek birtokfelosztását bizonyítja. Ezen oklevél említi először a község nevét „Kysir" néven. Ebben az időben „Kysir" katolikus település volt. Az első katolikus templom alapjait Jászkiséren 1968-ban találták meg, a tatárok által 1241-ben elpusztított Kürt falu romjainál. A 100-as ekével kifordított templom kövei, a templom körül talált temető csontvázai, valamint a lakosok lakásainak „patics darabjai", ennek a leghitelesebb bizonyítékai. A település romjait Dr. Selmeczi László régésszel tártuk fel, sajnos a további ásatásokra a pénz hiánya miatt nincs lehetőség. A Jászkisér község térképén lévő dűlő neve: „Templomparti dűlő", ami a feltárt ásatási leleteket igazolja. /Nemes Áron tanyája volt ebben a dűlőben, de 1968ban már az 1948. december 21-én az országban és a megyénkben elsőnek alakult „Táncsics" Tsz. tulajdona volt./ A jászok és a kunok IV. Béla király (1235-1270) idején 1239-ben települtek hazánkba. Letelepedésük után a haza szolgálatába álltak. A kunok elsősorban katonai fegyveres szolgálatot teljesítettek, míg a jászok a fegyveres szolgálat után a földművelést választották. Le is telepedtek a Zagyva és a Tárna folyók közti területre és annak közvetlen környékére. A jászok és a kunok ekkor felvették a katolikus vallást. A jászok valamennyien ma is katolikus vallásúak. Jászkisér azonban, - ma is a Jászság széle - mint Fodor Ferenc is írja kun település. Ennek következménye, hogy 1600-ban „egyetemlegesen, saját akaratukból, senkitől sem kényszerítve áttértek a református vallásra, mint a Nagykunságban élő kunok. Ezt igazolja a jászkiséri református gyülekezetnél ma is meglévő 1645-ben készült „Úrasztali tányér". Ezt a tényt - Vándorfy János, jászapáti plébános írásai is igazolják: „Jászkisér, Apáthy filiája volt Puszta-Kürthel együtt 1769-ig. Sok katolikus nem volt, mert a tűrhetetlen atyafiak /reformátusok/ között nem is maradhattak volna meg. 1759ben az 1552 lelket számláló lakos között, a kiküldöttek előtt felmutatott összeírás szerint, egy vagy két czigány kivételével egyetlenegy földesgazda sem 341