Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Források az úrbérrendezés és jobbágyfelszabadítás történetéhez Cibakházán / 303. o.

hogy a földesurat a legeiöböl sem az eddigi nem gyakorlat, sem annak szűke miatt kizárni nem lehet, - mert a felperes nemzetség legelőjéről soha le nem mondott, soha semminemű rendbe szedés által abból ki nem rekesztetett, belső külső birtoka mindég volt, és most is van, - legelői jussával is élt, azt bérbeadáskor is, szintúgy, mint egyéb határabeli haszonvételeit árendába adta ugyan, de ez esetben is tisztjei számára feltartotta, és ami legfőbb, annak bőségét még a felfogások után is, szám szerint felmérve kimutatta. 3. Legkevésbé pedig áll az, mit a pusztákról mond az alperes község, hogy ti. az úrbér behozatalakor az egész czibakházi határ 27 1/8 úrbéri telekre kevésnek találtatván, - legelő pótlásául a szomszéd sárszögi, szántóföld pótlásául pedig a gyügeri pusztára utasíttattak volna a czibakházi lakosok. Ezt meghazudtolja maga az urbárium, melly szerint a 27 1/8 telek utáni minden úrbéri illetőség magából a czibakházi határból adatott ki. és így ki is telt. Hiszen csupán a tulajdonképpeni szántóföld Czibakházán, a feltört fogáson kívül, több mint 1.314 hold, a mint a térkép mutatja. Ezen mennyiségben igaz, hogy a majorsági szántóföldek is vannak bennfoglalva. - különben pedig ezen majorsági szántóföldből nem 27 1/8 de 41 házhely is ellátható szántófölddel, és így mi végre kellene azt még máshonnan pótolni? Az úrbér végrehajtásáróli jelentés 3-ik pontja is mondja, hogy a jobbágyoknak egyik szomszéd pusztán sem voltak irtásaik és úrbéri vagy jobbágyi földjeik. - S ez másképp nem is lehetett, miután a felperes nemzetség a maga pusztáit mindég külön kezelte, hol árendába kiadván azokat, hol házi gazdálkodást, de mindég külön folytatván azokat. Nevezetessen 1758-ik évben a sárszögi puszta idegeneknek volt kiadva, a gyügeri pusztán pedig maga gazdálkodott a földesuraság, úgy szinte 1760-ik évben a sárszögi pusztát tiszttartója árendálta, Gyügeren pedig ismét maga gazdálkodott a földesuraság. 1761-ik évtől fogva négy esztendőn át szinte tiszttartója árendálta a sárszögi pusztát, a gyügerit pedig a czibakházi jövedelmekkel és úrbéri tartozásokkal egyetemben, a czibakházi jobbágyok először kapták ki árendába három évre. 1765-ik esztendőben a sárszögi puszta külön haszonbéri kötés mellett és külön summában adatott ki a jobbágyoknak három évre, éppen csak a czibaki révvel, halászattal, vízi malommal és helypénz-szedéssel egybe véve. 1768-ban szinte külön-külön és más-más változott summákba adatott ki a jobbágyoknak Czibakháza, a sárszögi puszta, a gyügeri puszta, s ezen kívül külön a rév, kortsniák és vendégfogadók, - hat esztendőre azaz 1774-ik évig vagy is az urbárium behozatala utáni időkig. De azóta is, mikor megkaphatták, időről időre változó haszonbéri kötések mellett, s változó külön summákban haszonbérelték a jobbágyok a nevezett két pusztát. És így millyen igény lehetne az, mellyet a jobbágyok ezen pusztákra tarthatnának? - miután az 1832/6. VI. t.cz. 9-ik szakasza világosan azt tartja: 326