Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Források az úrbérrendezés és jobbágyfelszabadítás történetéhez Cibakházán / 303. o.

I. Az osztatlan Földváry nemzetség által Czibakháza mezővárosa községe ellen 1840-ik év Martins hó 16. napján megindított legelő elkülönözési, s később öszvesítési-tagosítóvá kifejlett úrbéri perből Rövid Kivonat. - Felperes nemzetség előadja, miként ő, osztatlan javainak czélszerübb feloszthatása tekintetéből, még az 1831-dik évben megindított ugyan, a czibakházi határnak rendbe szedése iránt bizonyos úrbéri pert, minthogy azonban az 1832/6-ki országgyűlésen hozott úrbéri törvények, valamint minden úrbéri jogviszonynak úgy ezen pernek is egészen más alakot adtak, - a felperes nemzetség ezen újabbi törvények elveihez többé nem alkalmazható régibb pert feleslegből leteszi, - s a helyett a czibakházi legelőt az újabbi törvények szerint szabályoztatni s czélszerüen kihasíttatni kéri. Melly végből előmutatván a megkísértett egyeztetés sikertelenségéről szóló tiszti tudósítást A., alatt - a meghitelesített térképet B., alatt és szinte meghitelesített földkönyvet C, alatt, ezeknek nyomán kéri a legelőnek bírói megszemlélését s a mennyiben szükséges, osztályozását is bíróiképpen elrendeltetni. - Alperes község részéről, az 1. szám alatt kirendelt pártfogói tiszti ügyész, az A. alatti tudósításhoz % alatt csatolt községi nyilatkozatra utalván, azt állítja: hogy a legelőt a lakosságtól elvenni nem lehet, miután azt jelenleg is kizárólag és a földesúr befolyása nélkül bírja és használja, - mert az 1832/6 VI. t.cz. 3. par-ban az áll 2-or hogy „azon határokban, mellyekhen a földesúrnak az úrbérin kívül semmi belső vagy külső birtoka nincs, és a lege/ő jussával eddig sem élt" nincsen helye a legelő elkülönözésnek. Itt pedig épp azaz eset, mert a földesuraságnak Czibakházán nincs külső földje, sem pedig a legelő jogával eddig nem élt: - a miért is a községet ezen per alól felmentetni kéri. - Felperes nemzetség felvilágosítja, hogy az alperes község által gátul előgördített kizárólagos használat haszonbéri jogviszonyban találja fel a maga alapját, mert a különben is oszthatatlan felperes nemzetség javait haszonbérbe szokta kiadni, és így czibakházi határját is csak haszonbérlői által szokta használni, illy közvetett használatának pedig folyvást gyakorlatában vagyon. De ha nem is volna a legelőnek gyakorlatában, még akkor sem lehetne a felperes nemzetségnek a czibaki legelőhöz való jogát kétségbe vonni, mert éppen az alperes által felhívott 1832/6 VI. t.cz. 3. par-ban világosan kimondja: „hogy a földesurat a legelő használatától sem az eddigi nem gyakorlat, sem a legelő szűke miatt elzárni nem lehel". - Azonfelül a czibaki legelő még a törvény kivételei alá sem vonható, mert 1. A földesuraság a legelő használatától sem az úrbér behozatalakor le nem mondott, sem abból későbbi rendbe szedés által ki nem rekesztetett (a minthogy itt még semmiféle rendbe szedés nem is volt) sem pedig szerződéstől fogva attól el nem állott. 2. Vannak a felperes nemzetségnek Czibakházán minden belső birtokai, úgymint: curialis háza, fundusa, kortsmaháza, malma stb., mind pedig külső birtoka is, úm. majorsági 315