Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Pozsonyi Zoltán: Az öröklődő normaszegés - Rendhagyó végrendeletek, birtokosztály levelek a túrkevei Vincze családban (1746-1831) / 281. o.

POZSONYI ZOLTÁN A felsővályi Vinczék emlékének AZ ÖRÖKLŐDŐ NORMASZEGÉS RENDHAGYÓ VÉGRENDELETEK, BIRTOKOSZTÁLY LEVELEK A TÚRKEVEI VINCZE CSALÁDBAN (1746 1831) A testamentumok a 19. század vége óta állnak a vizsgálódások középpontjában. Nem csak nyugat-európai {angol, francia, olasz), hanem középeurópai kutatók, köztük magyarok is, forráskiadványokban adták közre főleg a társadalmi elitbe tartozók (főúri famíliák, politikusok, vagyonos polgárok) végrendeleteit. A testamentumok tudományos feldolgozását először a jogtörténészek végezték el. majd ezt követték a társadalomtörténeti megközelítések. Manapság már számtalan területen (családrekonstrukció, vagyonosodás vizsgálata, vallási, gyereknevelési magatartásformák stb.) kedvvel és sikerrel használják ezt a forrástípust. A 20. század második felében jó néhány történész (Jordan, Vovelle, Chaunu, Epstein, Colin) fogott a nagy számban fennmaradt, viszonylag egységes nyelvi elemekből álló végrendeletek statisztikai feldolgozásához. A kvalitatív módszerek felhasználásával társadalomtörténeti, ezen belül is főleg mentalitástörténeti kérdésekre keresték a válaszokat. Az egyházak számára tett kegyes adományozás - ami mindig is élénken foglalkoztatta a historikusokat - a statisztikai alapú kutatások kedvelt vizsgálódási területévé vált. A 20. század egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású társadalomtörténeti iskolájához, az Annale.shoz tartozó Michelle Vovelle többek között a védőszentekre tett utalásokból, a végrendelkező lelki üdvéért rendelt misék számából, a gyászszertartáson használt gyertyák súlyából következtetett a vallásosságra, a vallásos érzékenységre. Kutatásai során kiderült, hogy Provance-ban 1680 és 1740 között - valószínűleg az ellenreformáció hatására - jelentős volt az egyházak támogatása. Az 1760-as évektől azonban - először főleg a nagykereskedők és az értelmiségiek körében kezdett visszaesni ez a tendencia. Kollégája, Pierre Chaunu pedig párizsi végrendeletek vizsgálatával bizonyította, hogy a fővárosban a kegyes adományozás már a 17. század végén visszafordíthatatlanul csökkenni kezdett. Mindezek után már nem lehetett azt állítani, hogy a több területen jelentkező szekularizációs folyamat a francia forradalom egyházellenességének a 281