Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Cseh Géza: Kyau lovagrendi landkomtur 1714. évi jelentése a Jászkunságról / 263. o.

Kyau landkomtur és kísérete Gyöngyösről 1714. augusztus 26-án Jászberénybe ment ahol a kerületi elöljárók a vizitációs látogatásra már megfelelően felkészültek. Minden városban és községben megszervezték a küldöttség fogadását. Valamennyi lakott helységben két helyi megbízott várta és tájékoztatta a népességi, adózási, vallási és más adatokról a lovagrend képviselőjét, aki Orczy főkapitánnyal együtt szeptember 5-ig végigjárta a jászkun településeket, majd 1714. szeptember 15-én részletes jelentést küldött Ferenc Lajos nagymesternek Mergentheimbe.

6 Az alábbiakban ennek a jelentésnek a helységek leírásáról szóló részét teljes terjedelmében közöljük. Csupán kivonatosan ismertetjük azonban az összefoglaló részét, amely az adózás, a robotszolgáltatás, és az árendafizetés vonatkozásában, továbbá a malmok, a serfőzés és a puszták hasznosításáról a landkomtur személyes javaslatait tartalmazza. Mivel közel háromszáz éves német szöveget fordítottunk magyarra, a szó szerinti közlés helyett elsősorban a közérthetőség szempontjait tartottuk szem előtt. Jászberény /Jaz Perin/ Ami Jászberény /Jaz Perin/ helységet illeti, ez a Jász Kerület székhelye, kiterjedésében mintegy két magyar mérföld, 565 lakosa, szép temploma és egy plébánosa van, akit Bereczky /Perecsky/ Györgynek hívnak. A plébániatemplom mellett áll a Szent Imre kápolna. Egy ferencrendi kolostor is áll itt, ahol jelenleg egy apát, két szerzetes atya és egy fráter lakik. A ferenceseknek szép, nagy, háromoltáros templomuk van. A helységben 40 kálvinista él egy prédikátorral, akit én a működésében akadályozni fogok, de hittestvérei nyomatékos követelésére a most kezdődő országgyűlés végéig megmaradhat házában, és ezt az itteni plébános is engedélyezte a prédikátornak. Ezek a nem katolikus lakosok már annyira megtelepedtek itt, hogy a császári-királyi rendelet szerint egy tanító felfogadására is engedélyt kaptak, amilyen már a lázadás (Rákócziszabadságharc) előtt is volt itt. A Zagyva /Zagywa/ végigfolyik a településen, mely folyón két, háromköves malmot építettek. A szőlőbirtokok szépek, de nem az uradalom (Német Lovagrend), hanem a lakosság birtokában vannak. Az innen származó bor fehér és vörös, hat hónapnál tovább azonban nem tárolható, ezért egy vödör bor ára az egy birodalmi tallért nem haladja meg. Ez a helység évente 2950 rajnai forint 36 dénár árendát fizet. Ezzel szemben a lakosok tizedet nem fizetnek, dézsa bort és pálinkát sem adnak. A mészárszék, a malmok és az évi három országos vásár hasznát is maguk élvezik. 268