Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei oklevelek 1326-1525 / 203. o.

Bálint, Hevesújvár vármegye alispánjai örökös szolgálattal, valamint hűséggel; Venné tudomásul felségtek. hogy a parancslevélben nekünk szólókat alázattal átvettük ezzel a szövegűéi: Mi tehát felségtek parancsának átvétele után engedelmeskedni akarva amint az kötelességünk - a nevezett Fegyvernek határosaival, szomszédaival/ valamint több más ugyanezen megyébe való nemessel a hitvalló Szent Gál ünnepe előtti legközelebbi második napon [1415. október 14-én] Verpelét falubirtokban - ahol törvénykezésre szoktunk összejönni - nádori törvénykező közgyűlés gyanánt összeültünk;' és azokat az Istenben elkötelezett eskütételük, továbbá a hozzátok [a felségtekhez], valamint a Szent Koronához való hűségük kinyilatkoztatása, ezeken kívül a keresztfának előttük való felmutatása után újból megkérdeztük; Ennek megfelelően először a megnevezett Fegyvernek falubirtok szomszédai és határosai, a közeli bői nemesek; Kántor [Cantor] Mihály, a Bői Bálint, Mihály, András, valamint Demeter, valamint [Fegyverneki] János, nemkülönben a másodhatáros ? [de halnec] Bálint tudni vélték, hogy a szóban forgó Fegyverneken mindig és régtől fogva volt valódi és törvényes harmincadvám [tributum], továbbá [azt is tudni vélték], hogy a vándor vásárosok most az. előrebocsájtott egy mérföldön belül a harmincad vám megfizetése nélkül haladtak át. Azt is tudják még. hogy a túri harmincad vám bizonyos időtől fogva a népi nevén Surjánhalomnak nevezett dombon [tributum Iü Zsigmond királynak a Hevesújvár vármegye ispánjának, alispánjának, valamint szolgabíráinak szóló parancsát hagytuk ki. amelyben elrendelte az újbóli nyomozást a fegyverneki harmincadvámhely működése tekintetében. Határosnak a szomszédos falvakban lakó nemeseket nevezték, /commetánéi/. Szomszédoknak a mezsgyeszomszédok számítottak, /vicini/. A nádori meghirdetett törvénykező közgyűlést /proclamata congregatio/ nem a királyi székhelyen tartották, hanem a nádor szállt ki vidékre, ahol 2-3 vármegye nemeseinek szolgáltatott igazságot a fellebbezett ügyekben. Meghirdeteti közgyűlésnek is nevezték, mert az időpontot ki kellett tűzni, mivel csak esetenként tartották. Másodhatáros /vicecommetaneus/ az a nemes volt. aki nem a szomszédos faluban lakott, hanem eggyel távolabb. Ilyent csak ritkán és abban az esetben hívtak meg. ha a témában különös tudással bírt. A harmincadvámot ;a szállított árunak l/30-át/ a királ\ által engedélyezett helyen szedték a királyi kamara megbízott harmincadszedöi /tributarii/. A beszedett harmincadok értéke a királyi kamarát illette, a kamara pedig a működtetési engedélyért harmincadilletéket fizetett a királynak. Ez volt a királyi juss /juri regii/. amelyet a király megtarthatott magának, de adományozhatta is a területei birtokló földesúrnak. 223