Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor: Török közigazgatás Magyarországon: a szolnoki szandzsákbégek története I. / 9. o.

1562. szeptember 28-i keltezéssel pedig Verancsics küldött neki Egerből latin nyelvű levelet. Valószínű, hogy Véli egyik előző levelében fogolycserét, Zsámbok Pál nevű katonát ajánlott fel az egri püspöknek, egy, a nála raboskodó kalocsai kádiért cserébe. Azonban Verancsics nem fogadta el Zsámbokit, ugyanis - szerinte - az nem az ő szolgája volt, hanem a királyé. A kalocsai kádit pedig elküldte, hogy pénzt gyűjtsön maga és társai kiváltására. A kádi azonban valószínűleg megszökött, ezért kéri Verancsics Velit, hogy a szökevényt szólítsa fel: tegyen eleget kötelességének.

64 4. Hídépítés a Tiszán 1561 végén, 1562 elején ismét egy Mahmud nevű török vezeti a szolnoki szandzsákot. Földváry László szerint Mahmud Lajbakban (Laibach, ma Ljubljana),

65 Kárniól iában (a mai Szlovénia területén tartomány vidék volt) született és beszélt olaszul,

67 valamint Szolnokra kerülése előtt a pécsi szandzsák élén állt.

68 Neve az első állandó szolnoki híd megépíttetése miatt maradt fenn. A hídépítés előzményeiről Gyárfás István számol be történeti munkájában. Kerecsényi támadásai miatt 1562. február 23-24-én a törökök nagy létszámú sereggel átkeltek a Tiszán, és Törökszentmiklósnál vertek tábort, ahol bevárták a budai pasát és a környékbeli csapatokat, azzal a céllal, hogy Debrecennél erősséget emeljenek. Március 22-én a budai pasa is átkelt a Tiszán, majd három napos táborozás után, lassan megindult Debrecen felé, hogy bevárja a temesvári pasa segédhadát. Gyárfás szerint a budai pasa ekkor kezdett hozzá a hídépítéshez, a történetet azonban itt félbehagyja.

69 Verancsics Antal összes munkái 8. Közli: SZALAY László, WENZEL Gusztáv. Bp. 1868. 381-383. p. KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára 2. köt. Bp., 1988. 8. p. KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára l. köt. Bp.. 1988. 692, 802. p. FÖLDVÁRY László: Szegedi Kis István élete, s a Tisza-Duna mellékeinek reformácziója. Bp. 1894. 183. p. (Továbbiakban FÖLDVÁRY) BELITZKY János: Adatok a hídépítő Mahmud bég életéhez. In: Jászkunság 3. Szolnok, 1966. 132.p. (Továbbiakban BELITZKY 1966.) SKARICZA Máté: Vita Szegedini c. müvére hivatkozik. Szerinte valószínűleg ismerték is egymást. Azonban Belitzky Skaricza müvének egy bő kivonatát használta, amelyet Földváry közölt. Ennek alapján tévesen azt írta. hogy Pécsett vilajet volt. Földváry rosszul fordíthatott, (lásd: FÖLDVÁRY 178. p.) ugyanis az azóta megjelent Skaricza mü latin és magyar nyelvű közléséből (megjelent: KATHONA Géza: Fejezetek a török hódoltság történetéből c. könyvének 90-144. oldalán., továbbiakban SKARICZA) kiderül, hogy Pécs szandzsákbégi központ volt. GYÁRFÁS 94-95. p. 19