Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)
TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.
A háború azonban a maga törvényei szerint folyt tovább. A szovjetek 1942. szeptember 9.-én olyan döntést hoztak, hogy egy nagy erőkkel indított támadással szétverik a voronyezsi fronton lévő ellenséget. Ezt a tervüket azonban az erők Sztálingrád (ma Volgográd) irányába történő átcsoportosítása miatt későbbre halasztották. A fronton lévő magyar repülőerő egy részét hazarendelték, illetve képzésre küldték. Csukás Kálmán rep. vk. őrnagyot a repülőcsoport vezérkari-főnökének nevezték ki (helyére osztályparancsnoknak Heppes Aladár rep. őrnagy került), Szabó Mátyás rep. százados századparancsnokot pedig visszarendelték Szolnokra, majd később a Honvédelmi Minisztériumban kapott beosztást. Ezt a döntést mindketten (Csukás, Szabó) úgy élték meg, hogy a kormányzóhelyettes halála miatt „méltánytalanul mellőzik", sőt talán még felelősnek is tartják őket. A szolnoki repülőtéren is zajlottak az események. Az 1939-ben megvásárolt terület nyilvánvalóan kevésnek bizonyult, mert 1942-ben kisajátítási eljárást rendeltek el „a szolnoki repülőtér bővítéséhez szükséges, kisajátítandó Szolnok város határában fekvő, gróf Nemes Albert és 122 társa, szolnoki lakosok tulajdonát képező ingatlanok megszerzése" ügyében. Az ezzel kapcsolatos szakértői díjakat a minisztérium, nyilván nem akarta megfizetni, mert a szolnoki törvényszék ítélte meg Tóth Sándor főmérnök, szolnoki lakosnak 1000 pengőnyi összegben. A fennmaradt iratanyagból azonban nem lehet megállapítani, hogy ez a bővítés mit is jelentett pontosan. A Honvédelmi Minisztérium 1942-ben, hat darab 200-fős legénységi épület elkészítésére adott megbízást, amelynek kivitelezési hiányosságait, és a határidők csúszását még 1943. október 8-án is reklamálta a megrendelő helyi képviselője. A felszálló mező méreteit is folyamatosan a repülőgépek műszaki jellemzői által megkívánt mértékben bővítették. 1 A szolnoki repülőtéren Stolcz Miklós százados, a tapolcai vadászrepülő iskola harckiképző századának parancsnoka folytatott kiképzést Rómeó 4l-es, Fiat CR 30-as, CR 32-es, és Focke-Wulf FW-56-os, „Stösser", gyakorló vadászgépekkel. Az 1/1 „Dongó" vadászrepülŐ-század fronton maradt nyolc pilótáját Bánlaky György rep. főhadnagy parancsnoksága alatt, a német 52. Jagdeschwader-hez vezényelték Messerschmitt átképzésre Sztarij Oszkolba. Ez az alegység volt az első magyar repülő alakulat, amelyet a németek az egyik legjobb vadászgépük „közelébe" engedtek. 61 BORÚS József: Szolnok a második világháború éveiben. 233. p. FEKETE István: A szolnoki katonai repülés története. Magyar Repüléstörténeti Konferencia Közleményei. Bp. 2001. 36. p. 172
