Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.

A kiil- és katonapolitikai történések 1940-re olyan irányt vettek, amelyből csak az nem látta, aki nem akarta látni, hogy az események egy újabb nagy világégés felé haladnak. Ekkorra világossá vált, hogy a vadászrepülő fegyvernemnél rendszeresített Fiat CR 32-ek nem felelnek meg a várható követelményeknek. A lehetőségek számbavétele után a légierő vezetőinek közeli megoldásként a Fiat CR 42, közbeesőnek a Reggiane 2000 Falco I, illetve annak magyar változata a Héja, véglegesnek pedig a Messerschmitt Bf 109 repülőtechnika mutatkozott. Ebben az elképzelésben a szolnoki 1/1 „Dongó" és 1/2 „Ludas Matyi" századoknál a Héja, míg a Kolozsvár-Szamosfalva repülőtéren települt 2/4 ..Keresztes pók" vadászrepülő századnál a CR 42-es, és Héja közbeiktatásával tervezték a Messer-t rendszerbe állítani. 1940 elejétől Börgöndön és Debrecenben, illetve később Szolnokon és Nyíregyházán folyt Re 2000 kiképzés.

28 Az olasz hitelkeret terhére a magyar kormány 1940-ben 70 darab Reggiane 2000-t rendelt meg. Ezt a repülőgépet az olaszok a Seversky EP 35-ös, amerikai, teljesen fémépítésű vadászgépből fejlesztették ki. Ők az 1000 LE-s Piaggio erőgép, sormotoros változatát használták, mi pedig a csillagmotorost rendeltük meg. Az itáliai szállítások mellett, a Weiss Manfred gyárban Takátsy Tibor, Szögyeni József és Lampich Árpád elkészítette a gép hazai gyártásának tervét WM 14/B motorral. A hazánkban készült „Héjákba" a Repülőkísérleti Intézet Gebauer géppuska és páncélzat beépítését írta elő. Ennek következtében a gép súlya 100 kilogrammal megnőtt, sebessége 500 km/ó-ról, 475 km/ó-ra csökkent, repülése pedig „nehézkesebbé" vált."

9 1940 nyarán szorgos munka folyt a szolnoki repülőtéren, amelynek az volt a célja, hogy felkészüljenek a korszerűbb repülőtechnika üzemeltetésére, és javítsák az elhelyezési körülményeket. Mivel ekkor a repülőtéren már gyakorta három vadászrepülő alegység és a hozzájuk tartozó üzemeltető századok tevékenykedtek, ez sok ember ellátását, elhelyezését tette szükségessé. Ez év őszére néhány épület el is készült. A repülőgépvezető-tisztek egy része a városban lakott bérlakásban. 1940 végén két géppel (V 403 és V 405) Re. 2000 kiképzés is folyt a repülőtéren.

1 1940. augusztus 30.-val a második bécsi döntés után, ismételten „felértékelődött" Szolnok katonai szerepe. Az új hadrend következtében ide került a keleti hadsereg parancsnokság székhelye. A legfőbb A szolnoki Re 2000 kiképzésre vonatkozó utalás: KOVÁTS Lajos: Sólymok, Héják, Nebulók. Bp. 1990. 62. p. KOVÁTS Lajos: Sólymok. Héják, Nebulók. Bp. 1990. 39-44. p.; Valamint: CSANÁDI NAGYVÁRADI WINKLER: A magyar repülés története. 183. és 186. p. KOVÁTS Lajos: Sólymok. Héják. Nebulók. 44. p. 156