Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.

egy kimondottan erre a célra épített „Brandenburgi" típusú repülőgéppel hajtotta végre, amit egy D VII Fokker vadászból kiszerelt, 220 Le-s Benz-motor hajtott. A Tanácsköztársaság időszakában a repülőknél két katasztrófa történt. Ennek során ketten haltak meg. egy súlyos sebesülés történt és két gép semmisült meg. Közben az intervenciós erők győzelme következtében, a Tanácsköztársaság elbukott. A vörös repülők közül többen emigráltak. Azok, akik itthon maradtak „végignézhették" a magyar repülőerő szinte teljes pusztulását. 1919. november 14-16-án a román hadsereg kivonult Budapestről és a Duna-Tisza közéről. November 16-án Horthy Miklós nemzeti hadsereg élén bevonult a fővárosba, és 24-én megalakult Huszár Károly kormánya, amelyet az antant is elismert. Ekkor a nemzeti hadsereg mindössze 10 db repülőgéppel rendelkezett. Az 1920. június 4-én délelőtt 10 órakor, Versailles ún. kis Trianon kastélyában aláírt békeszerződés a radikális haderőcsökkentés mellett (35.000 fős haderő), gyakorlatilag megszüntette a magyar légierőt és annak tevékenységét is. Ebben a helyzetben, azaz a „tiltás"' időszakában Szolnokon is a sportrepülés vált a katonai repülés ébrentartásának egyik fontos eszközévé. A fegyverszünet betartását ellenőrző bizottság tisztjeinek utasítására törték, zúzták a drága motorokat, sárkány-(repülő) szerkezeteket, légcsavarokat. A parancs szerint az országban lévő minden repülőanyag felderítésre és megsemmisítésre kellett, hogy kerüljön, - ami pedig érkezett, annak származása szigorúan igazolandó volt. A békediktátum amellett, hogy igazságtalan volt hazánk számára, a külkapcsolatok terén, valamint katonai szempontból teljes mértékben kiszolgáltatott helyzetbe hozta Magyarországot. Mivel a trianoni békediktátum a légierő tekintetében teljes egészében tönkretette az országot, ezért nem volt mit tenni, minthogy „rejtett körülmények között" kellett működtetni a repülésnek azokat a „rész egységeit", amelyekből azutján viszonylag gyorsan életre lehet majd kelteni ajövő légierejét. Az elmozdulás irányába teendő lépést jelzi, hogy 1921-ben a Minisztertanács már elkészítette egy 28 századnyira tervezett repülőerő terveit. Félig polgári, félig katonai vonalon beindultak a pilótaiskolák. 1922-ben Háry László százados parancsnoksága alatt Szegeden, 1924-től pedig Kenése Waldemár alezredes vezetésével Szombathelyen kezdett működni repülőgép-vezető iskola. Uo. 99-101. és 104-106. p. RAFFAY Ernő: Trianon titkai. Bp. 1990. 133-134. és 170-175. p. NAGYVÁRADI - M. SZABÓ - WINKLER: Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből. Bp. 1986. 144-146. p. 143