Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.

Magyarországon a repülőgépek katonai alkalmazásával kapcsolatos első honvédségi gyakorlatra 191 l-ben került sor. Ezen az eseményen Petróczy István százados volt a repülők parancsnoka, ahol az ún. „vörös'' felet a szolnoki 33. gyalogos hadosztályhoz tartozó csapategység képviselte, amelyhez 4 db Etrich Taube (Galamb) gépet vezényeltek. Az I. világháborúnak a repülőgépgyártás volumenére gyakorolt hatását az 1. számú táblázat jelzi. A háború meghozta a légi harcot, a légi harc pedig a légi győzelmeket. Ebben a háborúban a repülőknél még jelen volt a „lovagiasság", a legyőzött ellenfél érdemeinek tisztelete, amit jól érzékeltet Kvasz András esete. Öt 1914-ben hívták be katonai szolgálatra és a Monarchia 3. repülőszázadba került. Még ez év december 14-én fogságba esett, szeretteinek írt levelét orosz pilóták dobták le Magyarország fölött. 1. számú táblázat A hadviselő államok repülőgépgyártásának alakulása az első világháborúban. klh.! Ország/év 1914 1915 1916 1917 1918 Össztermelés Németország AusztriaMagyarország 1.348 70 4.532 238 8.182 931 19.746 1.714 14.123 2.438 47.931 5.391 Összesen 1.418 4.770 9.113 21.460 16.561 53.322 Nagy-Britannia Franciaország USA Olaszország Oroszország 245 541 535 1.933 4.489 382 1.305 6.099 7.549 83 1.255 870 14.748 14.915 1.807 3.871 1.897 32.036 4.652 11.950 6.523 55.061 52.146 13.840 12.031 5.607 Összesen: 1.321 8.109 16.856 37.238 75.161 138.685 Az első világháború végén Magyarországot az európai repülőgépipar egyik jelentős bázisának tartották. Az itt létesített három repülőgépgyárból, az A táblázat adatai: Olaf (iroehler: A légi háborúk története. Bp. 1980. 13. és 39. p. 141