Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. / 93. o.

eladósodás a XIX. század fordulójára vált szembetűnővé. A megnövekedett igazgatási apparátus költségeit, a kerületszerte növekvő középítkezéseket már csak kölcsönökből tudták fedezni. A kölcsönök egy része belső kölcsön volt. Helyi gazdáktól, az árvapénztárból vesznek kölcsönt. Minden tiltás ellenére keverik a pénztárak jövedelmét, onnan fizetnek, ahol éppen van pénz. A kölcsön felvételét éppen úgy, mint a kamatra kiadott kölcsönt a kerület engedélyezte. Megfigyelhető, hogy a háziadó bevezetésének időszakában bukkannak felszínre azok a lakossági követelések, amelyeknek célja szélesebb körű beleszólási, de főként ellenőrzési lehetőség megteremtése a tanács gazdálkodásába. A társadalmi mozgalmak eredményeként alakultak meg a külsőtanácsok. A Jászkun Kerület éves számadási vizsgálatai a legapróbb túlköltekezést is szóvá teszik. A Kerület szigorúan számon kéri a túlköltekezést. Behatárolják a főbíró és a tanács utalványozási jogát. A húsz forinton felüli kiadásokat engedélyeztetni kell a kerületi magisztrátussal, vagy a közgyűléssel, az építkezéseket a nádori hivatallal. A XVIII. században, dacára a redempciós terheknek, szinte kivétel nélkül minden településen nagyszabású középítkezések folytak. A Nagykun Kerület öt településén ebben az időszakban templom épült. A Jász Kerületben szintén a XVIII. század végére épültek fel a barokk templomok. A Kiskun Kerület új településein Majsán, Félegyházán, majd a katolikusok beköltözése után 1770-ben Halason, katolikus templomot építtettek. Sorra épültek a malmok, a quartélyházak, helységháza és nótáriusház, boltok és kocsmák. Mindez építési tervek és költségvetés bemutatása után. kerületi és nádori jóváhagyással zajlott. A települések állandó bevételei között mindvégig a kocsma és mészárszéktartás maradt a legjelentősebb. Az összes bevételhez viszonyított aránya azonban csökkent. Az 1762/63-as évről készült számadásban Jászladánynak a bencficiumokból 1114 Ft bevétele volt, az egyebekből pedig mindössze 211 forint.

100 A község összes kiadása 961 Ft-ot tett ki. A mérleg tehát pozitív. Ekkor még minden jász községben több száz forintos többlettel zártak, a legkisebb maradvány Mihálytelken volt, 18 Ft. Dorozsma a Kiskun BKML. Kh. lt. E. 45. No. 43/1784. Halas kerületi engedélyt kér. hogy 3000 Ft-ot kiadhasson 6 %-os kamatra. BKML. Kh. lt. E. 45. No. 42; No. 45/1786. SZML. JK. kig. B. Capsa III. Fasc. 1. No. I./1763. 129