Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye géperejű hajózásának történetéhez / 95. o.
országban. Az 1830-as években figyelmét még az Al-Duna szabályozás gondjai kötötték le. Gőzhajó a Tiszán Széchenyi már 1833. augusztus 31 és szeptember 3 között hajózott a Tisza alsó szakaszán Szegedig, a Duna Gőzhajózási Társaság „I. Ferenc" nevű gőzhajóján. Széchenyi 1845 augusztusától a Helytartótanács kötelékében megszervezett Közlekedési Bizottság elnöke lett. Figyelme ekkor fordult a Tisza-szabályozás felé. A belső vámok eltörlése a gabonaexport várható növelését, a szabályozott folyó az olcsó szállítás lehetőségét jelentette. Széchenyi vízszabályozó társulatok létrehozását tartotta célszerűnek. 2 Az egész Tisza-völgyre kiterjedő társulat létrehozásához elsősorban az érdekelt birtokosokat kellett megnyerni. Ezért 1845-ben az árvíz utáni hangulatot kihasználva propaganda útra indult a Tisza-völgybe. A gróf 1845 szeptemberében és októberében Sátoraljaújhelyen, Vásárosnaményben, Debrecenben, Tiszadobon, Szolnokon és Szegeden a megyék és a birtokosok megbízottaival értekezletet tartott. A propagandaút teljes sikerrel zárult, 1846 januárjában megalakult a Tiszavölgyi Társulat. Széchenyi úgy vélte, a szabályozásokkal a Tisza alkalmassá válik a gőzhajók közlekedésére is. Ezért határozott úgy, hogy következő útját a Tiszán gőzhajón teszi meg, hogy megmutassa a vidék népének a gőzhajó előnyeit, gyorsaságát. Az utat jól előkészítette. 1846. június 14-én a Jászkun Kerületekhez írt levelében arra kérte a kerület közönségét, hogy a folyón a hajózás útját gátló rönköket távolítsák el. Az utat a „Buda" nevű gőzössel tervezte, de végül a 163 tonnás 36 LE-s „Pannóniával" indultak. Széchenyit elkísérte útjára Pietro Paleocapa is. 3 A hajó 1846. július 16-án érkezett Szegedre, majd Csongrád és Szentes érintésével haladtak Szolnok irányába. A cibakházi fahíd alatt Peregrini kapitány ügyesen vezette át a híd nyílásánál alig egy lábbal keskenyebb gőzöst. Július 19-én érték el Szolnokot. Fél 12-kor kötött ki a hajó a sóellenőr házánál. A partra szálló Széchenyit Páter Papp Melkizedek egy szép verssel FALK Miksa: Széchenyi István gróf és kora. Pest. 1868. 218-219. p. Magyarország története. 1790-1848. 2. Köt. Bp. 1980. 955-957. p. 96
