Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye géperejű hajózásának történetéhez / 95. o.
SZIKSZAI MIHÁLY ADATOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GÉPEREJŰ HAJÓZÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 1846. nyarán a Tisza folyó és környéke csendjét furcsa zaj verte fel. Egy gőzhajó úszott a vízen, lassan méltóságteljesen. A „Pannónia" gőzös fedélzetén utazó Széchenyi István nem is sejtette, hogy útjával egy új korszakot indít el, amely gyökeresen megváltoztatja a Tisza folyó környékén élő emberek életét. Mielőtt azonban rátérünk a gőz- és motoroshajók korszakára, ugorjunk vissza a történelemben néhány évszázadot. A rendszeres szabályozások előtt a Tisza mocsarak, ártéri erdők, ligetek övezte mederben kanyargott eredetétől a titeli torkolatig több mint 1419 km hosszan. A szabályozatlan Tisza mellett a tavaszi árvizek után az egész környék tengerré vált, melynek következtében az utak jelentős része járhatatlan lett. De ugyanakkor a Tisza lehetőséget is nyújtott a jóval olcsóbb vízi közlekedésre. A szeszélyes folyón már a középkorban hajók és tutajok sokasága ringott. Tutajon szállították a máramarosi sóbányákból kitermelt sótömböket is. A sószállítás következtében a tiszai hajóforgalomnak három fontosabb állomása fejlődött ki a XVIII-XIX. században, Tokaj, Szolnok, Szeged. Mivel a tutaj visszaszállítása gazdaságtalan volt, szétszedték és faanyagát az érkezési kikötő sóhivatala értékesítette. A tutajon kívül dereglyék is közlekedtek a Tiszán és mellékfolyóin. A XIX. század első felében a gyors szállításra ezek már alkalmatlannak bizonyultak. Amíg a Pest-Bécs közti Duna szakaszt a gőzhajó 2-3 nap alatt tette meg, a lóvontatású dereglye 4-5 hétig haladt. 1 A reformkorszak idején a jelentős tőkével rendelkező polgárság már fojtogatónak érezte a feudalizmus kötöttségeit. Polgári átalakulást és függetlenséget követelt a korszak és ennek érdekében tevékenykedett Széchenyi István is. A nagyműveltségű főúr többször bejárta Európa országait és a fejlett nyugati országok példáit próbálta meghonosítani az DEZSÉNYI Mihály - HERNÁDY Ferenc: A magyar hajózás története. Bp. 1967. 55.p. 95
