Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Kürti László: Jászberény csárdái. Adatok a pusztai csárdák 18. századi történetéhez / 49. o.
együtt Kecskemétrűl a compuszúl jővén nála meg szálott és tőle tudakoltam volna, hogy nem volná é valami kész étele, azt felelte hogy neki bizony nincsen, hanem meg cselekszi azt régi ösmeretségem kedviért, hogy fog készíteni ... káposztát, melyre említett hadnagy is reá állt, de mivel az szalonnás ételeket természet szerint nem igen szokta kedvelni az tarisznyájában lévő egy sült ludat föl darabolván általam ki küldette és én az serpenyőbe gazdasszonynak jelen létibe raktam, mely húst a gazdasszony egy kanalat kézibe vévén be nyomta a káposztába. Én arra azt mondottam úgy úgy Gazdasszony hadd járja meg a meleg lé. És így midőn megfőtt volna a káposzta ki tálalván be hozta az asztalra. Az hadnagy observálta azonnal h°gy Í8 en kevés lúd húst hozott be a gazdasszony tőle sajnálván a káposztát szólittya őtet, hogy hova lett légyen a többi hús, mellyre azt felelte az asszony tudgya a [menny]kő hová lett, én ugyan meg nem ettem egye meg a fene azon embert aki a lúdhoz nyúlt kutyátúl szakadt lompossa. Eztet halván az hadnagy tótul meg káromollya az asszonyt ily szóval 'Szlotcsi vasi materi, így talál haragszik érte, hogy tudathassa az úr jussát, mellyre én azt feleltem nem hadnagy uramnak szólt... hanem a gyermekeinek, mivel zajoskodnanak az kemencze mellett. Ezzel fogta magát a hadnagy és kiment a komorára olly végett, hogy meg fogja tekenteni ne talántán az serpenyőbe maradt volna az lúd hús. Azon nyomban mingy ár utána az asszony így szólítván az hadnagyot mit kotorász a konyhámon rühes adta tokossá. Az hadnagy mondta ezekre az asszonynak, hogy hallgasson, melyre neki fordul az asszony és az orczáját tele köpte, így azután pofon verte és földre is tapodván német szokás szerint meg is sarkantyúzta. Azután míg az asszony aföldrűlföll találván be szaladt az ... mivel observálta az dolgot, hogy vissza fordul amikorra ki jött a hadnagy a szobábúl már a balta a kéziben volt az asszonynak fenyegetvén az hadnagyot eképpen: rühes adta hadnagy fattya mingy árt kivágom a beledet, melyet az hadnagy pveniált és jóformán meg döfte melyben a flinta markolattyával, úgy hogy az kamarában hátra dőlt, ismét föl szedte magát és már a kocsijánál lévő hadnagyot úgy meg lapította az baltával, hogy még is ösmeretes a helye és ha el nem hajolt volna talán a fejét is be törhette volna igen könnyen. Azután föl kapván a baltát az hadnagy kocsijában fel tette és az puskáját ki vévén az kocsijábúl meg akarta lőni az asszonyt mivel mindenek utána a szolga is látván a gazdasszonya szavát meg jelent az vasvillával, vagy is egy nagy doronggal eő kegyelme ellen és ugyan ha én nem csendesétettem volna az hadnagyot valami nagy szerencsétlenség nélkül el sem jöttünk volna az vendégfogadóiul. " 61 Ibid. 76
