Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Kürti László: Jászberény csárdái. Adatok a pusztai csárdák 18. századi történetéhez / 49. o.
komoly és részben igaz lehetett, hiszen 1772-ben a jászberényi tanács foglalkozik az adósság törlesztésével és a volt csárdásnak pénzt utal ki, igaz nem a kért összeget: „Ketting Josef pusztai árendátor bé mutatván levelében az három vendégjogadóban általa tétetett reperátióhoz adni rh. Ft. 17 és 51 determináltatott. " 53 Hasonlóan követeléssel állt elő 1775-ben a szintén kiskunfélegyházi Lirembenperger András, aki a három pusztai csárdát együtt bérelte Jászberénytől. Kiadásairól - főleg a csárdákon végzett munkálatokért - egy igen tételes 1275 forintos számlát nyújtott be a városnak. 54 Ez a nagy összeg Lajos, Mizse és Feldeák („Feltiákon") csárdáiban végzett javítások és anyagok együttes összege. A bérlő még a kocsmák csapiárosai által végzett munkadíjat is külön felszámolja: „A kút ágost hazahozny fizettem az Lajosy csabiárosnak 5.42," vagy így „az Feltiákiy csabiárosnak fizettem az mellyék mellette való kontó szerént 17.26". 55 De a jászberényi kőművesmunka, a (helyi?) cigány napszámos bére, a kovácsmunka, a vályogvetés, és a fafaragás is mind kiadásként jelentek meg. Ami érdekes, hogy az 1275 forintos számla majdnem a csárdák egész évi forgalmának felét teszik ki. Tehát azt is megtudjuk, hogy a csárdás nem szívesen osztotta meg a bevételt a várossal, s ha nem volt, muszáj úgy állította ki számláit, hogy minimális haszon jelenjen meg. Nyilvánvaló, hogy ez volt az egyik indíték arra, hogy Jászberény egy pontos és teljes felmérést készíttessen a csárdák állapotáról és valós értékeiről. A leltárból kitűnik, hogy míg a városban egy vendégfogadó, és négy kocsma (Alvégi, Felvégi, Háromrózsa, Zöldfái) volt, a három pusztai csárda, kezdve a nagy vendégfogadóval, a következőkkel rendelkezett: „Kis szoba és egy konyha vagyon abban egy nagy asztal és hosszú székkel egy vendég szoba és konyha alatta lévő pinczével, különös fedés alatt egy istálló az udvaron lévő kúttal deszkával kerítve udvar ennek közepén egy fészer. Misei Csárda: két szobája és kamrájában vagyon egy nagy asztal két hosszú szék, egy pincze és egy istálló egy rossz kút. SZML Protocollum, 8, 1770-73. SZML Hiv. Tud. 21. cs, 60 sz, 1775/76. SZML Protocollum, 8, 1775. 70
