Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Kürti László: Jászberény csárdái. Adatok a pusztai csárdák 18. századi történetéhez / 49. o.

Mellyrűl is adgyuk ezen testimoniális levelünket Antal István kecskeméti tanácsbeli, Sárközy Pál kecskeméti senator. Kecskemét, január 5. 1776."

31 Úgy látszik azonban a sors nem kedvezett Jászberénynek, mert egy 1776. február 26-i kecskeméti levélben további fejleményekről kapunk híradást az ügyre vonatkozóan. A megtalált s lefoglalt szénát Jászberény városa felajánlotta Kecskemétnek megvételre. A kecskeméti tanács két emberüknek - Bugar Péter és Fazekas István - tovább ajánlotta azt, de a két kecskeméti lakosnak az ár túlzott volt, és elálltak a vásárlástól.

38 Úgy tűnik, hogy Jászberény igen sokat vesztett ezen a bérleményen és örült, hogy Schopektől megszabadulhatott. Február elejétől már arról tudósítanak, hogy az év elejétől a mizsei csárdás Ludvig János volt.

39 IV. Csárdák építése és javítása, a csárdák berendezése Az első alföldi pusztai csárdák igencsak elhanyagolt és rozzant épületek voltak és Jászberény nem igen törődött sem a csárdák küllemével, sem azok belsejével.

40 Az akkori színvonalnak megfelelően legtöbbjük csak sárból és vályogból épített egy-két szobás helyiség voltak, de ahogyan a csárdabérlés intézménye fejlődött és a forgalom gyarapodása megkövetelte a jobb kiszolgálást, egyre több mindent kellett javítani, fejleszteni. A vályogépületeket, ha lehetett kicserélték kő és tégla alapokra. De ez az alsópusztákon jelentkező kőhiány miatt nem volt könnyű dolog. 1762. május 5én tartott tanácsi ülés jegyzőkönyvéből értesülünk, hogy Iványi István jászberényi főbíró az alsó pusztákon járt a határ megújítása céljából, de egyben a csárdák felújítására is javaslatot tett: „A pusztában építendő kortsmáknak szükséges köveinek megszerzésiben is el járván, referálták, hogy a körösi Csókásban épen alkalmatos kő találtatik és már ugyan a körösi Professor úrnak ki rakott kövei is volnának, róla is referáltattak, azért azon kész követ meg akarnánk venni, szükséges említett Professor űrt megkeresni, tégla égetés iránt is a kecskeméti tégla mesterekhez az árendást bé küldetvén a végre, hogy a pusztán annak való alkalmatos helyet megnézetik, de azoknak sok fel vállaló munkájok lévén ki SZML Hiv. Tud, 20-21. cs. 1775-76. SZML Hiv. Tud, 20-21 cs. 1775-76. SZML Hiv. Tud, 20-21 cs. 1776 Febr. 16. A 18. századi kiskunsági csárdák létesítésével és építésével kapcsolatban KISS József kutatása igen értékes adatokat tartalmaz. KISS J. 1985. 302-344. p. 65