Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Kürti László: Jászberény csárdái. Adatok a pusztai csárdák 18. századi történetéhez / 49. o.

6. A korcsmában oly szorgalmatos vigyázattal tartoznak lenni, hogy se magok se cselédjeik vigyázatlansága miatt valamely tűzbeli vagy más egyébb kár ne következzen más különben az oly tán kárrúl árendátor uraimék tartoznak felelni és eleget tenni. 7. Amikor bírák uraimék közül alázatos dolgába a pusztára mennek olyankor árendátor uraimék a korcsmábúl és egyébb aprólékostul tartoznak szolgálni. 8. A nagy korcsmánál kocsi színre nem lévén szükség mint hogy az istállóban elegendő kocsi állás vagyon e helyet inkább a Szék tói csárdánál új házat és pinczét fogunk építeni. Ezek szerint az egyezés meglévén szükség Ketting Josejf úr kéz fogással is meg erősítette mely szerint hogy az contractus kiadatasson elvégeztetett. "

33 Ennek az új szerződésnek a fontosságát az adja, hogy a négy társat egyenlő felelősség terheli a bérleményben. Ha valamelyik képtelen a bérleti díj fizetésére, úgy a többieknek kellett azt felvállalni. A csárdásoknak természetesen a kerület által kivetett adót is ki kellett fizetniük. A csárdák közvetlen közelébe lévő kaszálót s szántóterületet továbbra is használhatják, de juhaikat - amely csak 200 fejős lehet - csak a megnevezett területen legeltethetik. Fát ezután sincs joguk kivágni, hanem csak a lehullott gallyakat és a galagonyást használhatják tüzelőnek. A bérlők a csárda biztonságáért is felelősséggel tartoznak és a tűzre különösen vigyázni kell. Kiemeli még a szerződés, hogy a jászberényi küldöttséget mindig meg kell vendégelniük. Azt már nem tudjuk, hogy a Ketting-féle szerződés meddig tartott, de biztosan nem újíttatott meg, mert az 1770-es évek elején a csárdák bérlője már Schopek József. Ez a viszony azonban, hamarosan megromlott és a város nem tudta a bérletet sem behajtani a bérlőtől. Szinte az egész 1775-ös év azzal telt el, hogy a város megpróbálta Schopek javait lefoglalni és az elmaradt fizetséget behajtani. Az első bejegyzés a város könyvébe így tudósít: „Arra való nézve determináltatott: hogy mivel amint hallatik maga Schopek Joseff úr is mostanában a lajosi pusztán volna, Ns. Molnár Ferencz úr, Ns. Kis Antall tanácsbéli társunkat mingyár mai napon a pusztára le indulván a tanácsiul ez éven el adandó instantionálja punctumaink mellett ellene ... procedállyanak Méllyek is a következnek eképpen: 1. Hogy mivel az ... Hogy az árendátor az fizetségben ...az árendátornak akár hol találhatasson javait és ... sőt maga vett... azért is akár mely néven SZML Protocollum, 7, 1769. márc. 18. 1768-1770. 62