Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Kürti László: Jászberény csárdái. Adatok a pusztai csárdák 18. századi történetéhez / 49. o.
„Esztendőnként árendája azon korcsmáknak lészen 750 ft., mellyel tartoznak két angórián lefizetni, ugy mint az elsőt Sz. Mihály napkor, a másikat Szent György napkor. 2. Most először három esztendeig engedtetik az árendálásnak folyása ... 3. Amidőn az árendának birtokában bé lépnek, akkor anticipato 400. ft-ot tartoznak lefizetni ... 4. Az árendához való kaszáló a szerént adatik ő kegyelmeknek, amint az edig való árendátorok bírták. 5. Konyhára való fa a galagonyásbúi adatik, e mellem száraz fát is a hol találtatik, szabad lészen hordani.' 7 A szerződésből világosan kitűnik, hogy a bérlemény már esztendőnként 750 forint. Ez igen jelentős emelés, amelyet két részletben, Szent Mihály és Szent György napkor kellett a bérlőknek kifizetni. Ami teljesen új az a 400 forint kaució (anticipato), amelyet a szerződés kötésekor Jászberény megkövetelt. A kaszáló használat az továbbra is megmarad a csárdás használatában, de tüzelésre csak a galagonyást, illetve a kiszáradt fákat használhatja. 18 A görög kereskedők nem sokáig élvezhették a pusztai csárdák bérleményét. Két év sem telt el, mikor Kecskemét városa levelet intézett a jászberényi tanácshoz kérvényezve, hogy a görög kereskedőkkel bontsák fel a szerződést. Az 1767. április 17-i levélben négy pontban foglalták össze kifogásaikat a kereskedőkkel szemben: 1. nem adták be a megfelelő törlesztést, 2. még török jobbágyok, 3. a két társ elvált egymástól és Sándor Pállal nincs megelégedve a város, és 4. a szerződések csak Mindszent napján kezdődhetnek. 19 A szerződést Jászberény felbontotta és kötelezte Sándor Pált, hogy ha tett valami szántást a fogadónál, vagy bort adott ki, azt fizesse meg. 20 A helyzetet tovább bonyolította Molnár Ferencz megjelenése. Ő szintén bérlőnek ajánlotta magát, arra appellálva, hogy ne az idegen görög kereskedőknek, akik nem teljesítik a szerződésbe foglaltakat, hanem neki - a „közelebbi hazafinak" adják ki a lajosi, és mizsei kocsmák árendálási SZML Protocollum, 6. 1765. A keceli dömötöri csárda bérleményéhez mindig járt földterület, amely a bérlő gazdálkodását segítette. A dömötöri csárdásnak „Ezen kotsmához vagyon mint egy nyoltz holdból részint szántó, részint kaszálóból álló és a kotsmáros által használandó föld. Ezen földek egy része árokkal környül véve kertnek használtatik". Lásd: BÁRTH J., 1984.293. p. SZML Hiv. Tud., 18. cs. 98. sz., 1767. SZML Hiv. Tud., 17-19. csomó, 1767. 57
