Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Kürti László: Jászberény csárdái. Adatok a pusztai csárdák 18. századi történetéhez / 49. o.

Mint egy 50 darab marhákot, hogy eő kigyelme a városi marhák közt minden árenda nélkül tarthasson, megengettetik, úgy mind az által hogy valami a pásztoroké, azt meg adni tartozzék eő kigyelme. Tartozik a N. Magistratus még ezen esztendőben az alsó korcsmát meg építtetni, a galagonyábúl tüzellőt, és csőszök házát azon korcsma építése alatt bor mérő háznak az ... Árendátus úr cselédjeinek lakóul engedni, de úgy, hogy a mint szükség meg építse az árenda pedig ki telvén minden .... Nélkül a N. városnak, maga egész statussaban az egyébb épületekkel együtt engedni. Azon korcsmák oly történhető károkrúl mellyen ne talán a gondatlanság miatt akár hogy esnének árendátor úr felelni, az erdőket, mennyik eő kigyelmén áll tilalomba és maga embereit s a korcsmárossa is jó regulát tartani tartozni fog. Mind a premisszákba, mellyek árendaus uramat illetetik, minden cautiót és fidejussiót Borbély János úr fel válal, magát in ... árendátus uramék obligálná. Ezen árenda ideje mind addig tart, vala még a vendégfogadó és fölső korcsma meg nem építtetik az után pedig referál a N. város magának okot s módot az árenda conditiója újá regulázni.^ A szerződés több új megszorítást tartalmaz, amely nyilvánvalóan a Borbély családnak nem felelt meg, mert 1761-ben a lajosi és mizsei kocsmákat már Czók Ferencz 500 forintért 6 évre árendálja a várostól. Az új bérlő már azt is vállalta, hogy a csárda istállóját megcsinálja, a károkat fizeti, a kaszálót és szántót használja, úgy mint az előtte lévő bérlők.

14 Ez az önfeláldozó vállalkozás ösztökélhette Jászberény tanácsát arra, hogy az üllői bérlőktől megváljon, és új árendással kezdjen kapcsolatot. Az új megszorítások - a csárda melletti föld bérlete, a saját juhtartás, a galagonya tüzelése, stb -, valamint a csárdások erkölcsei és viselkedése, azonban hamarosan a problémák tömkelegét jelentették. Amint azt több kutatásból is tudjuk az 1700-as évek közepétől egyre nagyobb lesz a verseny a német származású és görög kereskedők között.

15 Nem volt ez másként a jászberényi bérleményekkel sem. A város két kecskeméti görög kereskedővel, Drohla Miklóssal és Sándor Pállal kötött SZML Protocollum, 4, 1760. SZMLHiv. Tud, 14. cs. 157. sz., 1761. BÁNKINÉ M. E., 1998, 239-260. p., PAPP I., 1998, 325-354. p. 55