Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája / 9. o.

egy ispán felügyelte a népes gazdasági személyzetet. Kisebb mértékben szántóföldi földműveléssel, nagyobb mértékben állattartással foglalkoztak. Évi tiszta jövedelmük meg sem közelitette az árendák összegét.

50 1845-ben tisztán 944 Ft 20 3

A* krajcár maradt a 37.534 forint bevételből, a többit a kiadások felemésztették. A majorsági gazdálkodás legjelentősebb haszna a pákai ménesből származott. Állandóan 180-200, s ennél több lovat tartottak katonai célra, valamint magcsődöröknek a 25 település lovaihoz. Különös figyelmet szenteltek a lónemesítésnek. A gabonatermesztés volumene olyan csekély volt, hogy a termést az ott nevelt állatok csaknem teljesen felemésztették, eladásra alig maradt. A legjelentősebb pénzbevétel gyapjúeladásból keletkezett. Évente háromezer körüli birka és több száz bárány gyapját értékesítették. Szarvasmarhát csak annyit tartottak, amennyi a gazdaság belső ellátásához kellett, 30-40 ökröt, néhány tehenet. A pákai gazdaság presztízsnövelő szerepet játszott, ahová a kerületi elöljárók különösen Szluha Imre főkapitánysága idején "úri mulatságra" járhattak. Libériás lovászokat tartottak a pompa kedvéért, s egy-egy farkas vadászat, vagy billegezési alkalom mulatozásba hajló jellegét a szomszédos félegyházi vendégfogadós nagy összegű pákai számlái bizonyítják.

51 Mindemellett a majorságnak szerepe volt az új termelési módszerek terjesztésében. A bükköny és a repce termesztés hasznát a kerületben itt próbálták megismertetni. A puszta 1/4-ének árendáját tehát egészen a puszták felosztásáig fenntartották, hogy a kerület egyre differenciáltabb és népesebb igazgatási apparátusát és hivatalait, közintézményeit működtethessék. 1770 után a helyi adókból egészült ki a kerületi költségvetés. 1771-től az összkerületi háziadót a hadiadó dica egysége szerint vetették ki. A generális háziadó a hadiadó fele-harmada volt, a particuláris ennek harmada, negyede. A háziadó (domestica) particuláris felosztása nem dicák szerint, hanem rovásonként történt. A Jász Kerületre 120 rovás, a Kiskun és Nagykun Kerületre 100-100 rovás jutott. Egy-egy rovás pénzbeni értékét a kerületi közgyűlés állapította meg. SZML JK. Kiskunsági vegyes számadások 1845. SZML JK. Adószedő iratai. Rsz. 95. 28