Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Fekete István: 1956 szolnoki katonai eseményei. (A helyi és a szovjet fegyveres erők tevékenysége az 1956-os forradalomban) / 225. o.
A katonai intervenció záró eseményeként, november 6-án, a 60. (szovjet) légvédelmi tüzérhadosztály, 419. légvédelmi tüzérezredének, 3. ütegéből, Usakov hadnagy szakasza azt a feladatot kapta, hogy szállítsa Budapestre Kádár Jánost, Marosán Györgyöt és Kossá Istvánt (ennyien tartózkodtak a Kádár-kormányból Szolnokon). Konyev marsall este 8 órakor, erős katonai fedezettel, személyesen indította útba a konvojt. Az időjárás nagyon rossz volt, menet közben a havas eső, jeges esőre váltott, látni szinte semmit nem lehetett, ami erősen lassította az előrehaladás ütemét. Ezért csak másnap értek Budapestre, ahol Angyalföldön keresztül, a Váci úton át jutottak el úgy 5 óra körül a parlamenthez. Másnap Konyev marsall és törzse is elhagyta Szolnokot. November 9-ével Dancsi József lett a városi tanács végrehajtó-bizottságának elnöke (erről a tisztéről 1957. január 31-én mondott le), ezzel Szolnokon helyreállt a polgári közigazgatás. A „Forgószél" hadművelet 1956. november 11-én fejeződött be. Konyev marsall november 24-én bejelentette, hogy a különleges hadtest egyidejű megszűnésével, Magyarországon megalakult a Déli Hadseregcsoport. 78 A két légierő tevékenysége (október hó 23. és november hó 7). Magyar légierő A magyar légierő összesen 255 felszállást 199 óra 10 percet repült (ebből Szolnokon 6 felszállást és 9 óra 20 percet hajtottak végre*). Karhatalmi repülést: egy raj (4 gép), négy géppár, és két „egyes" gép végzett. Ennek során három esetben került sor a tüntető tömeg ellen fedélzeti fegyver használatára, amelyből egy volt súlyos kimenetelű (Tiszakécske), a többi pedig ún. tömeg „fölé lövés" volt. A különböző polgári és katonai légi szállítások: Li-2-es „Teve" és Mi-4-es típusú repülőeszközökkel (198 felszállás és közel 140 óra repült idővel); A felderítő és futár-repülések: MiG-15 bisz, Jak-11 „Ölyv", Jak-12 „Gém", Aero-45, és Polikarpov Po-2es „Pacsirta" típusú repülőgépekkel. KAPOSVÁRI Gyula: A tanúk még élnek. Vasárnap. 1991. november 3.; TISZAI Lajos: Szolnokország. Szolnok. 2001. 121-122. p.; A szovjet katonai intervenció 1956. 183. 277. p.; BERKI Mihály: Szolnok megye pufajkásai. Új Magyarország. 1992. 11. 07. A szolnoki (de lehet, hogy máshol is) repült idő ennél valószínű, hogy több volt, mivel a helyi parancsnokok, és a katonai forradalmi tanács által elrendelt „egyéni" feladatok egy részét, nem „jegyezték be, és így azokat nem is jelentették". 261
