Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája / 9. o.

katonaiak. Tisztán hadiadóba és verbunk segítségére közel hatmillió forintot fizettek az évszázad alatt.

33 Rendszeres megterhelés volt az átvonuló katonák élelmezése és fuvarozása, s a beszállásolásukhoz kapcsolódó teher a salgamum. A salgamum tartalmazta a lakás, fűtés és világítás költségét. Az elosztás kulcsa ebben is a quantum, azaz a hadiadó volt. Azt, hogy egy helység egy hónapra hány oralis és equilis portióval tartozik, az egyes kerületekben osztották fel. Teljesítése összefügg a helyi adókkal és a helység majorsági gazdálkodásával. A katonák élelembeli portioja minden redemptust terhelt valami módon, s e terhelés csökkentésére, vagy behajthatatlansága esetére a település közpénztárának vagy majorsági gazdaságának kellett helytállnia. Voltak esetek, amikor az önkormányzatok a privilegialis terhet rejtett módon, részben a privilegialis jogokból kizárt rétegekre hárították. Félegyházán 1769-ben a különkenyeres és hazátlan zsellérek fejadóját azzal az indoklással emelik 1 ft 30 krajcárra, mert ők azokat a terheket, amelyek a házra haramiának — transenna, quartély, stb. — nem viselik.

34 Máskor viszont valóban csak a redemptusok viselték a rendkívüli terhet. 1795-ben a három kerületre "hadi segedelem" címén 12.000 pozsonyi mérő zab beszolgáltatása jutott. Ezt csak a birtokosokra vetették ki a redempciós summa szerint.

35 A katonai kvartélyozástól és tartástól, valamint a fuvarozástól csak a tisztségviselők mentesültek. A nemesek annyi kedvezményt kaptak, hogy pénzzel megválthatták. A nem redemptus rétegek jogosulatlan terhelésével különféle módon próbálkoztak a helyi önkormányzatok. A kerületi ellenőrzést nem mindenkor sikerült kijátszaniuk. 1789 decemberében Félegyháza a malmos gazdákat — akiknek többsége irredemptus volt — vette célba. Azzal az indoklással, hogy egy szárazmalom jövedelme felér 35 hold jó föld jövedelmével, továbbá, hogy Pest megyében sincsenek a molnárok a katonai élelmezés alól kivéve, búza és zabadót szedtek tőlük. A következő év tavaszán azonban a molnárok (35-en) "felsőbb rendeletre" visszakapták a beadott gabonát.

36 1790-ben Halason gondolták, hogy a redemptusok kárára szolgál a boltos kereskedőknek adott kerületi kedvezmény, a közszolgálatok pénzzel történő megváltása. Halas alaposabban indokolta meg a törekvést, mint Félegyháza. A tanács arra hivatkozott, hogy Halason olyan kereskedők is vannak, akik A teljes jegyzéket közli PAPP Izabella, 1994. 322-335. p. BKML Kf. lt. Prot. 2. p. 202-203./1769. BKML Kf. It. Arc. 23. Caps. 2. Fase. 10. No 2/1795. BKML Kf. lt. Prot. 7. p. 87/1789. 23