Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Józsáné Nagy Adrienn: Szolnok közművelődésének története az 1920-as évek második felében / 125. o.

számára. Ez 1925-ben - amikor Liberum Árpád a Nemzeti Mozgó vezetője átvette a Színház Mozgót is - a következőképpen alakult: havonta három napot kellett odaadni más előadók számára, kivéve a szombatokat és vasárnapokat.

218 Ez utóbbi kitétel azért volt fontos, mert vidéken főleg hétvégén és ünnepnapokon mentek moziba az emberek. A fentebb említett szerződéskötéssel kapcsolatban egyes színügyi bizottsági tagoknak ellenvetései voltak, hogy Libertini talán el fogja hanyagolni a Városi Mozit a Nemzeti miatt. Azonban a bizottság bizalmat szavazott Libertininek, és 1927. március 31-ig megkötötték a szerződést. De az ellenérveket felhozó Lippich István bizottsági tag megnyugtatására tettek egy kikötést mely szerint, ha Libertini nem egyenrangúan kezeli a két mozgót, mégpedig a Nemzeti előnyére, úgy felbontják vele a szerződést.

219 Erre szerencsére nem került sor, habár a Művészeti Egyesület - egyik vezéregyénisége az előbbi Lippich István volt - az 1927. március 16-án kelt levelében azt írta a Törvényhatósági Bizottságnak, hogy "elsőrangú filmet a Nemzetiben és csak másodrendű filmeket játszott a Színházban" Libertini. Ez azért volt sérelmes a Művészeti Egyesületnek, mert számukra fontos bevételi forrást jelentett a mozi tiszta jövedelmének fele, amelyet egy megállapított összegben megkaptak a színügyi bizottságtól a színház átépítése miatti másfél éves állás után is.

220 Ennek ellenére a bizottság további öt évre Libertini kezében hagyta a mozit, pedig 1927 februárjában felmerült, hogy meg kellene szüntetni a mozgót a színházon belül, akkor azonban még nyereséges volt a város számára. így Libertini havonta 200 pengőt kapott és a mozi jövedelmének 3 5 % -át a vezetésért, moziidényen kívül pedig mindösszesen havi 80 pengőt.

221 Ugyanezen az 1927. február 2-i bizottsági ülésen felvetődött a következő probléma, melynek középpontjába a színházterem berendezési tárgyainak és bútorainak épsége került. Ugyanis a bizottsági tagok úgy vélekedtek, hogy a mozielőadásokon az első sorokat "rakoncátlan" nézők foglalják el. (Sajnos az ülésről készült jegyzőkönyv nem rögzítette, hogy ez a jelző csak magatartásra utalt, vagy társadalmi hovatartozásra is.) Uo. Uo. SZML Sz. városi polgármesteri iratok, 327/1938. SZML Sz. városi polgármesteri iratok, 327/1935. 174 218 21') 221)