Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Józsáné Nagy Adrienn: Szolnok közművelődésének története az 1920-as évek második felében / 125. o.

Mozik Szolnok 1923 szeptemberétől már három mozgóképszínház tulajdonosa volt. A legkorábban létrehozott, a Városi Színház épületében helyet foglaló Színház Mozgó volt. Majd 1922 decemberétől kisebb-nagyobb megszakítással már működött a Nemzeti Szálló dísztermében kialakított Nemzeti Mozgó. 1923 szeptemberétől pedig a MÁV dolgozói is létrehozták saját mozijukat a Millennium Önképzőkör egyik helyiségében, a Millennium Mozgót. Jellemző volt mindhárom mozira, hogy akkoriban nem csak mozielőadások voltak láthatók a helyiségekben, hanem műkedvelő, ismeretterjesztő előadásokat, de még táncmulatságokat is tartottak azokban. Általában a mozgók jegyárai olcsóbbak voltak, mint a színházé, de az is az igazsághoz tartozik, hogy a színi előadásoknak viszont nagyobb erkölcsi nevelő és művelődő hatást tulajdonítottak. Mégis a közművelődés szempontjából jelentősek voltak, ha azt vesszük figyelembe, hogy a filmeket a három moziban összességében a társadalom minden rétege megnézte.

208 Egy mozinak természetesen voltak különböző kiadásai és bevételei. A kiadások a következőkből adódhattak: személyzeti kiadások, fűtés-, világítás-, filmkölcsönzési díj, filmekhez szükséges reklámanyag díja, hirdetési díj, nyomdai számlák, vigalmi és forgalmi adó, biztosítás, rendőrségi és tűzoltói díjak, vetítő karbantartási költségei, bútorok javítási költségei, betegsegélyezési díj. A moziüzem jövedelme pedig származhatott: az előadások után járó jegypénztári bevételekből, reklámokból befolyó bevételekből, büfé, ruhatár bevételeiből, más előadásokból befolyó jövedelmekből.

209 A mozgóknak időközönként játszási engedélyt kellett kérniük a helyi rendőrhatóságtól. Ez egyrészt a közbiztonsággal függött össze, másrészt a színházzal.

210 A nézők biztonságára azért kellett odafigyelni nagyon, mivel a filmek könnyen kigyulladhattak, s a vetítőgépek korszerűsége is igen kétséges volt. Ezért a játszási engedélyekben, szabályzatokban még azt is külön pontba szedték, hogy egyszerre csak egy tekercs filmet szabad dobozából kivenni, azt, amelyiket be is fűztek rögtön a vetítőbe.

211 Emellett SZURMAI Ernő: Szolnok város közművelődésének története az első világháborútól .... 95. p. 209 SZML Sz. városi polgármesteri iratok, 327/1935. 210 SZML Sz. városi polgármesteri iratok, 1755/1935. 211 SZML Sz. városi polgármesteri iratok, 327/1935. 172