Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Józsáné Nagy Adrienn: Szolnok közművelődésének története az 1920-as évek második felében / 125. o.

Az egyesületeken belül folyó iskolán kívüli népoktatásban azonban nem csak a felnőttoktatás volt jelentős, de az ilyen irányú ifjúsági népművelés is. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumi, az iskolán kívüli népművelést szabályozó rendelet is előírta, hogy alakítsanak minden állami és felekezeti iskolában ifjúsági egyesületeket, és ezeken kívül más leventeegyesületeket is. I2

° A Szolnoki Levente Egyesület 1928. február elsejei közgyűlésén dr. Tóth Tamás polgármester az akkor uralkodó közszellemnek megfelelően világított rá a leventeegyesületek legfőbb feladataira és céljára: "Éppé, egészségessé kell tennünk a fiatalság testét, hogy abban ép és egészséges lélek is lakozzék, ha aztán a testi és lelki erő teljében felnövekedő ifjúsággal meg bírjuk értetni az idők által rájuk hárított nagy nemzeti felelősség súlyát, bizton remélhetjük, a minden magyar ember szívét, lelkét eltöltő vágynak a valóra váltását, a határaiban csonkitatlan, területében ép és erkölcseiben sértetlen Nagy-Magyarország visszaállítását. "

I21 Főleg az 1920-as évek második felében váltak fontossá az ifjúságnak, de még inkább a leventéknek tartott előadások

122 a testnevelési foglalkozások mellett. Erről tanúskodik az az adat is, hogy az 1925/26-os tanévben először indított alap ismeretterjesztő tanfolyamokból a legtöbbet és a legtöbb hallgatóval a leventéknek tartották Szolnokon.

123 Azonban ebben az időben még nem volt saját épülete a leventeegyesületnek, ezért az előadásokat mindig egy másik egyesület székházában, vagy valamelyik mozgó termében tartották.

124 A leventéket két korcsoportban (12-15, 16-20 év között) oktatták. Bár sok hasonlóság volt a két korosztálynak tervezett előadássorozat között, de az idősebbeknek koruknál fogva bevettek már komolyabb, tudományosabb témákat is. A jellemformálást, mint a közvélemény átformálóját fontosnak tartották a szervezők, ezért iktattak be például olyan című foglalkozást, mint a "Hogyan lett a magyar földből magyar haza?", "A magyarság és pánszlávizmus", "Az ifjú lelki önvizsgálata", "A korszerű hadsereg". De természetesen ezek mellett ugyanúgy megtalálhatók voltak a betegségekről, a közlekedés fejlődéséről, Népművelés, 1924. szeptember SZML KL-es iratok 35/1928. SZURMAI: Szolnok város közművelődésének története az első világháborútól ..., 113. p. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye iskolánkívüli ..., 70. p. Uo. 113. p. 149