Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Józsáné Nagy Adrienn: Szolnok közművelődésének története az 1920-as évek második felében / 125. o.

Oszkár, Simonyi Mária, Kosztolányi Dezső, Nagy Endre, Schöpflin Aladár, Babits Mihály.

79 A városi népművelő bizottságon és a már említett anyák iskoláját szervező Stefánia Szövetségen kívül a város összes egyesülete és köre bekapcsolódott a felnőttek oktatásába. Ez azt eredményezte, hogy Szolnok szinte minden társadalmi rétege elméletileg részt vehetett valamilyen ismeretterjesztő, vagy népszerű közművelő előadáson, tanfolyamon. Az egyesületekben folyó népművelés Szolnokon a két világháború között mintegy 150 társadalmi egyesület, kör, egylet, klub, kaszinó működött. Ezek gyökerei a felvilágosodás kori, XVIII. század végi olvasókörökig, kaszinókig nyúltak vissza. Az egyesületi élet folytonosságát 1920-ig három nagy esemény szakította meg: a Martinovics Ignác-féle jakobinus mozgalom és leleplezése, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc és az utána következő osztrák önkényuralom, végül az első világháború. A XIX. és XX. század elején létrejött és az 1920-30-as évek egyletei abban egyeztek, hogy egyrészt a tagok által képviselt társadalmi réteget akarták egységbe tömöríteni, másrészt közművelő szerepet is kaptak, ezért gyakran hoztak létre az egyesületen belül zenekart, énekkart, színjátszó-csoportot és sokszor rendelkeztek kölcsönkönyvtárral és olvasószobával. Azonban a két kor közötti különbség a körök céljaiban, jogaiban is megnyilvánult. Ugyanis amíg eredetileg inkább politikai társulatok voltak, melyekben a függetlenségért, polgárosodásért folytatott viták mellett a tagok olvastak, művelődtek is, addig a Horthy-korban ez utóbbiak lettek a fő tevékenységi körök és a feladatok között politikának nem volt szabad szerepelnie.

80 A Belügyminisztérium 77.000/1922. számú rendelete alapján csak a minisztérium által engedélyezett, alapszabályzattal rendelkező egylet működhetett. Az alapszabályt az alapító tagoknak kellett összeállítani, melynek tartalmaznia kellett az egyesület nevét, működési helyét, pecsétjét, a célt, tevékenységi formát, tagság feltételeit, tagdíjak összegét, szervezeti felépítését, tisztségviselők feladatait, könyvtárhasználatot, intézkedéseket a kör feloszlatásakor, végül a belügyminiszteri ellenjegyzést. Gyakran nem írtak új szervezeti szabályzatot, hanem a saját egyletükre átalakítva már egy, Szolnoki Újság, 1930. március 23. SZATMÁRI Erzsébet: Közművelődési egyletek, körök és könyvtárak Szolnokon (1896-1945), (kézirat), 1979. 3-18. p. 141