Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)
TANULMÁNYOK - Józsáné Nagy Adrienn: Szolnok közművelődésének története az 1920-as évek második felében / 125. o.
(Hiszek egy Istenben,/ Hiszek egy hazában,/ Hiszek egy isteni örök igazságban,/ Hiszek Magyarország feltámadásában.) elimádkozásával kezdték. 13 Kornis Gyula pedig 1921-ben kiadott munkájában három pontban összegezte a "keresztény vallásos érzület "-tel 14 áthatott magyar neveléspolitika fő feladatait: 1. az integer Magyarországot középpontjába helyező nemzeti érzés ápolása; 2. "az ifjúság lelkének megvédése az internacionalizmus szelleme ellen"; 3. s végül "a nemzet intelligenciájának visszamagyarítása, ... hungarizálása". 15 Ennek elérése érdekében hozták meg rendeleteiket a '20-30-as évek kultuszminiszterei, s ezt a célt szolgálták az iskolán kívüli népművelő bizottságok felállítása is, míg az ebben való részvétel az oktatók, előadók számára pedig gyorsabb előbbre lépést, a tiszteletdíjakkal könnyebb megélhetést jelentett akkor, amikor a tanárok és köztisztviselők helyzete és morális megítélése olyan rossz volt. Mindezekért épült országszerte a 3.500 tanterem és 1.750 tanítói lakás, melynek eredményeként az egy tanteremre jutó tanulók száma 60-ról 40-re csökkent 16 , számos kultúrnépház, ezért volt az 1926-os népiskolai tanterv revízió, a könyvtárakciók, színházak és mozgók önkormányzati támogatása. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a korábban hadi költségekre fordított összegek jelentős részét ebben az időszakban a kultusztárca kapta meg. 17 Ez azt jelentette, hogy 1925-30 között a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium az állami költségvetésből 9-10%-ot tudhatott magáénak, míg 1930 után ez a százalékos arány 12-13 %-ra nőtt, de a gazdasági válság miatt nagyban csökkent az állam összkiadásainak összege, így természetesen a kultusztárcának juttatott pénz is. I8 A felsorolt fontos intézkedések Szolnok kulturális színvonalának emelésében is nagy szerepet játszottak. Mindezek következtében a megalakult Szolnok Városi Iskolánkívüli Népművelő Bizottság vezetésével és irányításával elindult az új felnőttoktatás. 1922-ben megkezdte működését a Városi Bábaképezde, 1926 után több népiskola is épült. 1927-ben nyitotta meg kapuit az Állami Fa- és Fémipari Szakiskola, 1930-ban pedig az Állami ROMSICS Ignác: Magyarország története XX. században. Bp. 2000. 179. p. KORNIS Gyula: Kultúrpolitikánk irányelvei. Bp. 1921. 28. p. Uo. 21. p. GERGELY - PRITZ: i. m., 75. p. Uo. 76. p. ROMSICS: Magyarország története ..., 173. p. 128
