Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye géperejű hajózásának történetéhez / 95. o.

Tisza szakasz hajózási feltételeinek biztosítása. Ezt követően egy időre a Duna és hajózási lehetőségei kerültek a figyelem előterébe. A tiszai vízi szállítás az 1970-es évek végére kb. 150 ezer tonnát tett ki (ez a szám 1982-re 218 ezerre emelkedett) majd visszaesés következett be. A nagy szállítók (pl. MAHART) kivonultak a Tiszáról. Helyüket kisebb gazdasági társaságok (pl. Admiralitás Kft.) vették át, amelyek a rendszerváltás utáni években szintén eredményesen működtek. Az 1990-es évek végén a tiszai áruforgalom már elérte az évi 500 ezer tonnát. A MAHART 1968-ra beszüntette a tiszai személyhajózást, de a turisztikai igényekre alapozva 1982-től újraindult a kiránduló hajójárat. Ezt a feladatot jelenleg az 1994-ben alapított MAHART Pass Nave Személyhajózási Kft végzi. Az utóbbi években ismét megnőtt az érdeklődés a tiszai hajózási lehetőségek iránt. Több vállalkozó is érdeklődött a körösi hajózás újraindítása ügyében. Látszólag úgy tűnik Szolnok, mint vízi úti csomópont szerepe leértékelődött, hiszen a meglévő szegedi kikötőt kívánják közlekedési, áruforgalmi csomóponttá fejleszteni. A kialakuló régiós szerepkörben azonban még komoly szerepet játszhat a város és a megye, mert bárhogy is nézzük vízi utak vezetnek keresztül rajta, vasúti és közúti csomópontokkal, amely összekötő kapocs Közép- és Kelet-Magyarország között.

35 VALKÁRI István: Víziközlekedés az Alföldön . In.: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. Békéscsaba. 2000. 164-172. p. 116