Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye géperejű hajózásának történetéhez / 95. o.

Tervek a Tisza és a Körös vízi útjainak fejlesztésére Az 1970-es évek közepén a KÖTIVIZIG szakemberei tanulmányt készítettek a vízi utak fejlesztésére. A folyó szállítási lehetőségeinek kiaknázását egyrészt az 1973-ban bekövetkezett olajárrobbanás inspirálta, másrészt az európai belvízi hajózóút megvalósulása elérhető közelségbe került. Európa nagyhajózásra alkalmas vízi út rendszerét vizsgálva megállapítható, hogy Szolnok belvízi úton is kapcsolatba kerülhet az Északi-, Balti- és Fekete-tengerrel. Belvízi fuvarozást lehet lebonyolítani a Szovjetunióval, Jugoszláviával, Bulgáriával, Romániával, Csehszlovákiával, Ausztriával, NDK-val. NSZK-val, Belgiummal, Hollandiával, Lengyelországgal. A Duna magyarországi szakaszán ekkor már megvoltak az előtervek a Gabcsikovo - Nagymaros erőműre, ezzel egy időben a Tiszán is tervbe vették egy vízlépcső a csongrádi építését. A Tiszán és mellékfolyóin a forgalom ekkor már igen alacsony volt. A szakemberek a tiszai vízi szállítás fejlődésének alapvető akadályát a megfelelően gépesített kikötők és rakodóheíyek hiányában látták. Hátrányos még a Tisza nagyméretű vízszintkülönbsége, amely 10-12 m is lehet. Megnyugtató megoldást csak a függőleges falú, nyíltvízi, nagy medencés kikötő jelenthetett. A fejlesztést három Tisza szakaszon kívánták elvégezni a 30 km-es Tiszafüred-Kisköre, a 70 km hosszú Kisköre-Szolnok és a 90 kmes Szolnok-Csongrád szakaszon. Az első szakasz hajózási gondjait a Kiskörei Vízlépcső megoldotta. Tiszafüreden kikötő létesítését javasolták a közúti és vasúti csatlakozás szomszédságában. Abádszalók, mint kirakóhely került a figyelem előterébe. A Kisköre-Szolnok közötti szakaszon Tiszaroffnál, Kőtelken, Tiszabőn, Nagykörűnél és Tiszapüspökinél tervezték rakodóhelyek kiépítését. Szolnoknál a MAHART hajóállomás térségét, mint fejleszthető kikötőt nem javasolták, továbbra is csak a személyhajók fogadására kívánták felhasználni. A Cukorgyárnál lévő rakodó helyreállítását tervezték, így továbbra is fogadhatja a vízi úton érkező cukorrépát. Az utolsó helyen említett Tisza-szakaszon Martfűnél, Tiszakécskénél és Tiszakürtnél rakodóhely kialakítását tartották célszerűnek. A martfűi kikötőhely elhelyezése igen kedvező, közúti és vasúti kapcsolattal rendelkezik, ugyanakkor két jelentős ipari létesítmény, a Tisza Cipőgyár és a Növényolajgyár szomszédságában alakítható ki. Szolnokon ebben az időben a Tiszán a Magyar utcától a Vegyiművekig kisebb megszakításokkal több kikötőhely is megtalálható. A Vízirendészeti Kapitányság előtt volt az Alföldi Szilikátipari Vállalat 114