Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája / 9. o.

BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A JÁSZKUN KERÜLET GAZDASÁGI AUTONÓMIÁJA A jászkun autonómia három fő alkotórésze az igazgatási, a jogszolgáltatási és a gazdasági szabadság. Közülük most ez utóbbi összetevőivel, lehetőségeivel, megvalósulásával foglalkozunk. A gazdasági autonómia magába foglalta a közterhek elosztásának, az adókivetésnek és a jövedelemtermelő gazdálkodásnak a jogát, amit különkülön és összefüggéseikben is vizsgálni kell, hogy a címben jelzett témánkat átfogóan megismerhessük. A felsorolt szabadságokat nem tekinthetjük egyedinek a feudális Magyarország történetében. A vármegyék saját szükségletre háziadót vethettek ki, önadóztatási joguk volt.

1 A székely székek a XVIII. században is rendelkeztek a szék vagyonával, felügyelték és bizonyos mértékig irányították a szék falvainak gazdasági ügyeit.

2 A hajdúvárosok bevételeikből fedezték önkormányzati költségeiket.

3 A legeredményesebbnek talán a szász városok gazdálkodása tekinthető. Gazdálkodásuk nem egyszer birtokszerzéseket, tartós haszonbérleteket eredményezett a közösségnek. Brassó pl. birtokolta Törcsvárát a hozzá tartozó kilenc székely jobbágy faluval. 1765-ben a szász egyetem megszerezte a 31 faluból álló fogarasi uradalom haszonélvezetét.

4 Mindez azért valósulhatott meg, mert közmajorkodási és beneficiális haszonvételeikkel szabadon gazdálkodtak. Gazdálkodásukat és pénzügyigazgatásukat 1795-ben királyi rendelet szabályozta, de ez a szabályozás nem nyúlt mélyebben autonómiájukba, mint a jászkunok, vagy a szabad királyi városok vonatkozásában az 1770-es pénzügyi szabályozás. Az említett kiváltságolt közösségek mindegyikének saját vagyona és OSVÁTH Gyula, 1912. SZÁDECZKY KARDOSS Lajos, 1993. RÁCZ István, 1973. SÁRKÖZI Zoltán, 1963. 9