Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Néhány kataszteri fogalom agrártörténeti vonatkozása / 83. o.
Az általános becslés célja a tagosítás alá eső területen a földminőségek számának, minőségbeli sorrendjének és értékkülönbségének (minőségi osztályoknak) a megállapítása. Az általános becslést, az eljáró bíró vezetése mellett, a birtokrendező mérnök közreműködésével, a becslő bizottság végezte. u általános tagosítás: Általános tagosításról akkor beszélhetünk, ha az eljárás a helységnek bevonható egész területére kiterjedt. Akkor is általános tagosításról beszélünk, ha az eljárásból olyan területek kerültek kihagyásra, amely az eljárásba ugyan bevonható lett volna, de a helységgel területileg nem álltak összefüggésben. 35 arányosítás: Ezt közbirtokossági vagyon rendezése során végezték. Közbirtokosság alatt minden nemesi közbirtokosságot (compossessoratus) értett a jogszabály. Az úrbéresek, zsellérek összessége tehát ebben a viszonylatban nem számított közbirtokosságnak. A helységben lakó nemesség földjeit, rétjeit egyénenként elkülönítve birtokolta. A legelőt, erdőt, a kocsmát, a malmot, a mészárszék házát azonban közösben hagyta. Úrbéres községben nem volt nehéz megállapítani, hogy egy-egy volt jobbágyot például a közös legelőből mennyi illette, mert az összeírásokból kitűnt, hogy például a helységben 100 egész telek volt, ha tehát a legelő 1000 holdat tett ki, akkor egy telekre tíz, fél telekre öt hold legelő esett. A közbirtokosságnak nem telekmennyiség szerint jutott a föld. Bármely közbirtokosnak joga volt kérni, hogy a jutalékok nagyságát, az egészhez viszonyított arányát bírói úton megállapítsák. A bírói eljárás feladata volt, hogy megállapítsa az arány kulcsát, azt a mértéket, amelynek alapján a felosztás vagy például a kocsma jövedelmének a szétosztása történhetett. 36 A 34.700/1935. I. M. sz. rendelet 103-104. §. a./ 20/1909. I. M. sz. rendelet 42. §., b./ SEBESS - BÖRCSÖK 1909. 8. p., c./ Földművelésügyi igazgatás 1936. 523. p. a./ Az 1836. évi VII., X., XII., az 1840. évi VII., XXX., az 1871.évi LIII. és az 1908. évi XXXIX. t. c.-ek., b./ SÁGI János - KÉRY János - ROJCSEK Sándor: Telekkönyvi jog. Telekkönyvi mintatár. II. kötet. Bp. 1930. Grill Károly. 37. p. 92
