Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Néhány kataszteri fogalom agrártörténeti vonatkozása / 83. o.

Az aranykorona-érték megállapításának alapja, hogy e hozadéki földadó-kataszteri rendszerben a különböző művelési ágakhoz tartozó és különböző minőségű földek hozadékát, illetve tiszta jövedelmét igyekeztek meghatározni. Alapul a hagyományos gazdálkodás keretei között tartósan nyerhető átlagtermések értékét vették, melyből levonták a gazdálkodás költségeit, valamint az átlagtermések alapján képzett összvagyon értékének 5 %-os kamatát, amelyet minimális adómentes jövedelemnek tekintettek. Az aranykorona-érték tehát három fő tényezőnek: a földnek, a ráfordításnak és a terményárnak az összefüggésbe hozása alapján nyugodott, és így ideális helyzetben a valóságot megközelítő, de tulajdonképpen feltételezett és becsült tisztajövedelem-különbségeket fejezett ki. 31 Stefanovits Pál akadémikus az aranykorona-érték alapján való különbségtételnek az alábbi hibáit emelte ki: - nem alkalmazhatóak e módszer alapján a talajtani tudomány eredményei, - nem választhatók szét a közgazdasági és természeti elemek, - nem adnak lehetőséget országos összehasonlításra, mert a viszonyítás csak becslőjáráson belül érvényes, - nem lehet ráalapozni az üzemi, a járási, a megyei és az országos gazdasági döntéseket. Mindezeket a hiányosságokat látva sokan és több ízben igyekeztek olyan új földértékelési módszerek összeállítani, amelyek a mai feladatoknak megfelelnek és a lehetőségekhez képest hibáktól mentesek. Az a módszer, melyet Fórízsné - Máté - Stefanovits állítottak össze, a földértékelésnek a természeti viszonyok által megszabott részét veszi alapul, a talajok közt fennálló minőségi különbségek kifejezésére (talajértékszám termőhelyi értékszám). 32 IV. A levéltári kutatások során a következő fogalmak kerültek napvilágra, amelyeknek magyarázatát, nemegyszer levezetését szeretnénk bemutatni. A fogalmakat betűrendbe szedve közöljük, megjelölve annak törvényhelyi forrását is. Ugyanakkor néhánynak közöljük a levéltári iratokban történő előfordulási helyét is. Ezzel azt is szeretnénk dokumentálni, hogy ezek a fogalmak nemcsak a jogszabályokban fordultak elő, hanem élő és használatos fogalmak voltak a „maguk idejében" a köznapi telekkönyvi használatban is. STEFANOVITS Pál: Talajtan. Bp., 1992. 301-302. p. STEFANOVITS: Lm. 302. p. 90